A keleti szl�vok a n�pv�ndorl�s kor�ban h�z�dtak �szakra, az erd�kbe, amelyek biztons�gosabbak voltak a ny�lt s�ks�gn�l. Ott sok �vsz�zadon kereszt�l, lassan magukba olvasztott�k a finnugor n�pek t�bbs�g�t. A mai Oroszorsz�g magj�t a 8. sz�zadban harcias skandin�v keresked�k, a var�gok alap�tott�k. 862-ben Ruszik (Rurik), a var�gok egyik t�rzs�nek feje, �llamot alap�tott Novgorodban, az �j �llam neve Rusz (Oroszorsz�g) lett. Ez el�g er�s volt ahhoz, hogy d�l fel� terjeszkedve a sztyeppe sz�l�re, Kijevbe tegye �t sz�khely�t.

A kijevi Rusz vir�gkora a 10. �s 11. sz�zad volt. Felvette az ortodox kereszt�nys�get. Uralkod�i szoros csal�di �s politikai kapcsolatban �lltak az �rp�d-h�zi kir�lyokkal. A k�s�bbiekben r�szfejedelems�gekre bomlott �s a tat�rj�r�s idej�n, 1240-ben v�gleg elbukott.

A 11–12. sz�zadok nagy v�ltoz�sai a Kijevi Ruszra is gy�keres hat�ssal voltak. A kunok t�mad�sa, �s a keresztes hadj�ratok hat�s�ra a mai Ukrajna ter�let�r�l k�tir�ny� v�ndorl�s indult. Ekkor v�lt sz�t a kisorosz �s a nagyorosz azaz az ukr�n �s az orosz n�p. A keletre, �szakkeletre vonul� nagyorosz t�rzsek fokozatosan elfoglalt�k az Fels�-Volgavid�k�t, gyarmatos�tott�k ezt a finnugor t�rzsek �ltal lakott t�rs�get. A gyarmatos�t�s nem er�szakos eszk�z�kkel t�rt�nt a nagy ter�let gyenge lakoss�gmegtart� k�pess�g�nek k�vetkezt�ben k�nnyen tal�ltak az orosz gyarmatos�t�k a leteleped�shez helyet.