Szovjetuni
1917-ben megdntttk a crizmust, s a bolsevikok vettk t a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerlse utn 1918-ban a szovjetek (tancsok) sszoroszorszgi kongresszusa tancskztrsasgg kiltotta ki Oroszorszgot. Az ezt kvet polgrhbor idejn alakult meg az Ukrn, a Belarusz s a Kaukzusontli Szovjet Szocialista Kztrsasg. 1922-ben Oroszorszg s e hrom msik szovjetkztrsasg megalaktotta a Szovjet Szocialista Kztrsasgok Szvetsgt, a Szovjetunit. A ksbbi tagkztrsasgok az 1930-as vekben a 19. szzadtl Oroszorszghoz tartoz kzp-zsiai terleteken szervezdtek meg, majd az 1940-es vekben a Szovjetuni nyugati terjeszkedst kveten.
A Sztlinrl elnevezett sztlinizmus idejn a rettegs uralta az orszgot. Senki sem volt biztonsgban, a kommunista prttagok sem. Rendkvl erltetett tem iparosts folyt, ennek mellkhatsaknt hnsg puszttott Ukrajnban. Amsodik vilghbor alatt a hbors erfeszts kivreztette a lakossgot. 26 milli llampolgra halt meg a Szovjetuninak a harcok kvetkeztben. Az anyagi kr is rettenetes volt. De a hbor vgn a Szovjetuni volt a vilg kt szuperhatalmakzl az egyik.
A rendkvl soknemzetisg orszgot az 1950-es vektl 1991-ig 15 tagkztrsasg, 20 autonm kztrsasg, 8 autonm terlet s 10 autonm (1977-ig nemzetisgi) krzet alkotta, amelyeket sszesen 120 terletre s hatrterletre, tovbb tbb mint 3000 jrsra osztottak. A klnbz szint autonmik formlisak voltak, valjban mindent Moszkvblirnytottak. A Szovjetuni majdnem 70 ves fennllsa alatt jelents hatalomm vlt. 1985-tl a Gorbacsov ltal megfogalmazott s meghirdetett nyits (glasznoszty) s talakts (peresztrojka) politikjnak hatsra megkezddtt a Szovjetuni bels felbomlsa, megersdtek a nacionalista fggetlensgi trekvsek, fknt a Baltikumban s a Kaukzus vidkn. A folyamat 1991 augusztusig tartott, amikor egy sikertelen puccsksrletet kveten a tagkztrsasgok egyms utn kiltottk ki a fggetlensgket s elszakadtak a kzponti hatalomtl. A Szovjetuni hivatalosan 1991. december 25-n sznt meg, a jogfolytonossgot Oroszorszg vette t a nemzetkzi szervezetekben.
|