Géza magyar fejedelem – még trónörökös korában, azaz Taksony magyar fejedelem idején – az Al-Duna melletti Gyécsa – ma Divécs – udvarház létesítésével ellenőrizhette a keleti kereskedelmet, amely célja ekkor Perejaszlavec volt a Duna-deltában. Ez lehetőséget adott neki diplomáciai kapcsolatok kiépítésére is. Ekkor jött létre Bizánc ellen a magyar–orosz–besenyő–bolgár szövetség I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem vezetésével, amely azonban 970-ben az arkadiopoliszi csatában döntő vereséget szenvedett Bizánctól. A kijevi fejedelem katonai kíséretéhez tartozó kölpények valószínűleg ekkor csatlakoztak a magyar fejedelem kíséretéhez. 971-ben Tzimiszkész János bizánci császár elfoglalta Bulgáriát, II. Borisz bolgár cárt foglyul ejtette, az önálló bolgár patriarkátust pedig megszüntette, beolvasztva azt a konstantinápolyiba. Géza számára ekkor már világos volt, hogy a bizánci orientáció, a görög rítusú kereszténység felvétele Magyarország számára nem járható út.

Az Árpád-ház királyai és hercegei közül többen házasodtak a Kijevi Fejedelemség vagy valamelyik részfejedelemsége uralkodójának családjából, a Rurik-házból. Így tett többek között I. András, Kálmán, Álmos herceg és II. Géza. A magyar királyok gyakran beavatkoztak a halicsi fejedelemség trónharcaiba, sőt II. András fiát,Kálmán herceget Halics királyává is koronáztatta.

Károly Róbert az 1335-ben a lengyel és cseh királlyal tartott visegrádi királytalálkozón biztosította a Lengyelországon keresztül Oroszországba vezető közös kereskedelmi utakat is.