G�za magyar fejedelem – m�g tr�n�r�k�s kor�ban, azaz Taksony magyar fejedelem idej�n – az Al-Duna melletti Gy�csa – ma Div�cs – udvarh�z l�tes�t�s�vel ellen�rizhette a keleti kereskedelmet, amely c�lja ekkor Perejaszlavec volt a Duna-delt�ban. Ez lehet�s�get adott neki diplom�ciai kapcsolatok ki�p�t�s�re is. Ekkor j�tt l�tre Biz�nc ellen a magyar–orosz–beseny�–bolg�r sz�vets�g I. Szvjatoszl�v kijevi fejedelem vezet�s�vel, amely azonban 970-ben az arkadiopoliszi csat�ban d�nt� veres�get szenvedett Biz�nct�l. A kijevi fejedelem katonai k�s�ret�hez tartoz� k�lp�nyek val�sz�n�leg ekkor csatlakoztak a magyar fejedelem k�s�ret�hez. 971-ben Tzimiszk�sz J�nos biz�nci cs�sz�r elfoglalta Bulg�ri�t, II. Borisz bolg�r c�rt foglyul ejtette, az �n�ll� bolg�r patriark�tust pedig megsz�ntette, beolvasztva azt a konstantin�polyiba. G�za sz�m�ra ekkor m�r vil�gos volt, hogy a biz�nci orient�ci�, a g�r�g r�tus� kereszt�nys�g felv�tele Magyarorsz�g sz�m�ra nem j�rhat� �t.

Az �rp�d-h�z kir�lyai �s hercegei k�z�l t�bben h�zasodtak a Kijevi Fejedelems�g vagy valamelyik r�szfejedelems�ge uralkod�j�nak csal�dj�b�l, a Rurik-h�zb�l. �gy tett t�bbek k�z�tt I. Andr�s, K�lm�n, �lmos herceg �s II. G�za. A magyar kir�lyok gyakran beavatkoztak a halicsi fejedelems�g tr�nharcaiba, s�t II. Andr�s fi�t,K�lm�n herceget Halics kir�ly�v� is koron�ztatta.

K�roly R�bert az 1335-ben a lengyel �s cseh kir�llyal tartott visegr�di kir�lytal�lkoz�n biztos�totta a Lengyelorsz�gon kereszt�l Oroszorsz�gba vezet� k�z�s kereskedelmi utakat is.