Rendszerv�lt�s ut�n

Az 1989-91 k�z�tt lezajlott kelet-k�z�p-eur�pai rendszerv�lt�sok gy�keresen �talak�tott�k a II. vil�gh�bor� ut�n kialakult nemzetk�zi kapcsolatokat. 1990 ut�n Magyarorsz�g a felbomlott szovjet birodalomt�l val� elszakad�s jegy�ben �vatos, t�vols�gtart� Oroszorsz�g-politik�ba kezdett, ez ugyanakkor nem jelentett bar�ts�gtalan viszonyt. Antall J�zsef minisztereln�k 1991-es moszkvai l�togat�sa sor�n nem csak Mihail Gorbacsovval tal�lkozott, de Borisz Jelcinnel is, valamint az ukr�n eln�kkel Leonyid Kravcsukkal is. A k�t orsz�g k�zti viszonyt azonban sem Antall, sem Boros, sem Horn nem pr�b�lta szorosabbra f�zni, figyelm�ket els�sorban az orsz�g nyugati integr�ci�ja k�t�tte le.

Megtorpan�s 1998-ban 

Ez a viszonylag bar�ts�gos viszony, fejl�d� gazdas�gi kapcsolatrendszer az �vtized k�zep�t�l megtorpant. Ennek f�bb okai az 1998-as p�nz�gyi v�ls�g, a NATOkeleti b�v�t�se, a d�lszl�v helyzet alakul�sa, valamint az els� Orb�n-korm�ny politik�ja. Az 1998-1999-es oroszorsz�gi v�ls�got k�vet�en a magyar export szerepl�i (R�ba, Ikarus, Medicor, Globus, Transelektro) megsz�ntek vagy exportjuk m�rt�ke jelent�sen zsugorodott. Mindemellett az 1998-ban hatalomra ker�lt Orb�n-korm�ny folytatta a rendszerv�lt�s oroszellenes retorik�j�t. �gy p�ld�ul az akkori magyar korm�nyzat hat�konyan k�zbenj�rt, hogy a Gazprom ne tudjon komoly befoly�st szerezni k�t fontos hazai vegyipari v�llalatban, a BorsodChemben �s a TVK-ban. A koszov�i h�bor� idej�n pedig komoly diplom�ciai botr�ny lett abb�l, hogy Magyarorsz�g vonakodott �tengedni egy szerbeknek sz�nt orosz seg�lysz�ll�tm�nyt. A sz�ll�t�konvojban ugyanis p�nc�lozott j�rm�vek, valamint ENSZ-embarg� al� tartoz� �zemanyagsz�ll�tm�ny is volt. Egynapos huzavona ut�n a katonai j�rm�vek nem, de az �zemanyag fele �thaladhatott az orsz�gon.

�jabb fellend�l�s 2001 ut�n

Magyarorsz�g csak a 2001. szeptember 11-i esem�nyek ut�n volt k�nytelen �t�rt�kelnie keleti politik�j�t. Emellett az orosz gazdas�gi v�ls�g elm�lt�val �s az orosz piac javul� fizet�k�pess�g�vel egyenes ar�nyban a magyar export�r�k aktivit�sa ism�t megn�tt. Egyre jelent�sebb szerephez jutottak a magyar �p�t�si f�v�llalkoz�sok, a gy�gyszeripar, az orvosi m�szerek �s berendez�sek exportja, valamint a szer�ny mennyis�g� �lelmiszeripari term�kek mellett a szolg�ltat�sexport. A baloldal hatalomra l�p�s�vel l�tv�nyosan javult a magyar-orosz viszony. Medgyessy P�ter m�r 2002 december�ben Moszkv�ba l�togatott, el�tte utolj�ra Horn Gyula j�rt ott m�g 1995-ben. A politikai fejlem�nyek hat�s�ra a k�t orsz�g k�zti kereskedelmi kapcsolatok volumene egy �v alatt negyven sz�zal�kkal b�v�lt. Gyurcs�ny Ferenc 2006-ban k�tszer is tal�lkozott Vlagyimir Putyinnal, �s 2009-ben nem sokkal lemond�sa el�tt is j�rt n�la.

2010-t�l nyit�s kelet fel�

Orb�n Viktor m�g �jabb minisztereln�ki megb�zat�sa el�tt 2009 �sz�n tal�lkozott Putyinnal. Az orosz minisztereln�k p�rtj�nak kongresszus�t l�togatta meg Szentp�terv�ron, ahol r�viden �dv�z�lt�k egym�st. Orb�n gesztus�val jelezte, hogy k�sz t�rgyalni az oroszokkal. 2010-ben pedig Orb�n Viktor meghirdette a keletre nyit�s politik�j�t, arr�l besz�lt, hogy ideol�giai vit�k helyett pragmatikusan kell k�zeledni a keleti nagyhatalmak fel�. A korm�ny elk�pzel�sei szerint az Oroszorsz�gba ir�nyul� exportunkban a g�pipari term�kek, az elektrotechnikai ipar, valamint a gy�gyszeripar �lveznek priorit�st. Az Eur�pai Tan�cs eln�kek�nt 2011 tavasz�n pedig arr�l besz�lt P�rizsban, hogy k�zeleg a nagy t�rt�nelmi kiegyez�s az EU �s Oroszorsz�g k�z�tt. Ugyanakkor hozz�tette, K�z�p-Eur�p�nak garanci�kat kell kapnia, hogy az energiaf�ggetlens�g, a katonai biztons�g, a k�zleked�si infrastrukt�ra �s a gazdas�gi �tl�that�s�g tekintet�ben. Hosszas el�k�sz�let ut�n Orb�n le�lt Putyinnal is t�rgyalni, �s b�r l�tv�nyos eredm�ny nem t�rt�nt, a k�nyes �gyekr�l elkezdtek besz�lni (MOL, Mal�v, g�z).

A magyar g�zf�gg�s�g kialakul�sa

Az orosz magyar kapcsolatok egyik legs�lyosabb probl�m�ja a g�zf�gg�s�g. A hazai g�zprobl�ma gy�kerei a K�d�r-rendszerig ny�lnak vissza. Az orsz�g gazdas�ga akkor l�nyeg�ben k�t pill�rre, a valutaalap� nyugati hitelekre �s az olcs�, rubelalap� szovjet energiahordoz�-importra �p�lt. 1980-ban m�g csak a lak�sok 25 sz�zal�k�ban, a rendszerv�lt�s �v�ben m�r 40 sz�zal�k�ban volt vezet�kes g�z. A KSH adatai szerint 2005-ben a t�nylegesen lakott ingatlanok 75,4 sz�zal�k�ban volt bevezetve a g�z. Ellenben a hazai f�ldg�ztermel�s volumene cs�kken: a hazai g�zmez�k felhozatala a nyolcvanas �vek �vi 7 milli�rd m3-�r�l 2,5 milli�rd m3-re apadt, az import napjainkra a teljes f�ldg�zforgalom 80,5 sz�zal�k�t teszi ki. Annak idej�n Magyarorsz�g az egyik legrosszabb felt�telekkel k�t�tte meg a Gazprommal a hossz� t�v� g�zszerz�d�s�t, �s b�r a nyugatr�l �rkez� spotg�z jelenleg hi�ba olcs�bb, mint az orosz import, az E.ON-nak mindenk�ppen ki kell fizetnie a szerz�d�sben r�gz�tett meghat�rozott mennyis�get.

A hossz� t�v� g�zszerz�d�sek

A Gazprommal k�t�tt hossz� t�v� szerz�d�s 2015-ben j�r le. A mostani korm�ny azt tervezi, hogy a k�vetkez� meg�llapod�st az oroszok esetleg m�r egy �llami c�ggel k�ss�k. Az oroszok a r�gi�ban min�l hosszabb szerz�d�seket akarnak k�tni, nemr�g aj�nlottak p�ld�ul a lengyeleknek 2045-ig sz�l� konstrukci�t is, �j kedvezm�nyekkel, de azzal a felt�tellel, hogy harmadik orsz�gnak a g�zt nem adhatj�k tov�bb. Orb�n Viktor a rom�n �s a magyar g�zvezet�kek �sszek�t�sekor arr�l besz�lt, hogy az egyoldal� orosz f�gg�s�g old�s��rt region�lis h�l�zatokat kell �p�teni. Az oroszok �ppen az ilyen �p�tkez�seknek akarnak el�be menni. Mik�zben a magyar korm�ny egyr�szt er�ltetn� a r�gi�s egy�ttm�k�d�st, �s ehhez EU-s seg�ts�get is igyekszik szervezni, addig az oroszok k�l�nalkukkal igyekeznek az �rintett orsz�gokat lev�lasztani egym�sr�l. A region�lis vezet�keken k�v�l lengyel, rom�n �s horv�t LNG-termin�lok �p�t�s�t�l, �s a nagy vezet�k�p�t�si tervek j�v�j�t�l is f�gg Magyarorsz�g alkupoz�ci�ja. A magyar korm�ny az AGRI-val, a Nabucc�val �s a D�li �ramlattal egy�tt sem tudja dr�maian cs�kkenteni az oroszokt�l val� f�gg�st, �gy az, hogy kedvez� felt�telekkel k�ss�k meg a 2014-ben lej�r� hossz� t�v� szerz�d�seket, az orsz�gnak els� sz�m� �rdeke.

A Szurgut-pakett

Az orosz-magyar viszony egyik szint�n neuralgikus eleme volt a Szurgutnyeftyegaz 21,2 sz�zal�kos MOL-r�szesed�se, amit az orosz v�llalat az OMV-t�l v�s�rolt meg kor�bban, miut�n az osztr�k olajipari multi letett arr�l, hogy a MOL-t bekebelezze. A Szurgut ezt k�vet�en nem �rv�nyes�thette tulajdonosi jogait, mert nem fedte fel tulajdonosait, ez�rt a MOL nem jegyezte be a t�rsas�got a r�szv�nyk�nyvbe. V�g�l ezt a k�rd�st a legut�bbi orosz-magyar t�rgyal�sok sor�n nagy nemzetk�zi visszhang k�s�ret�ben megoldott�k, m�gpedig �gy, hogy a magyar �llam az IMF–EU ment�csomagj�b�l megmaradt tartal�kb�l megv�s�rolta a pakettet 1,88 milli�rd eur��rt.

Fejl�d� kultur�lis kapcsolatok

De nem csak a nagypolitika �s az energiapolitika szintj�n besz�lhet�nk n�vekv� aktivit�sr�l, a gazdas�gi �s kultur�lis kapcsolatok is soha nem l�tott m�rt�kben fejl�dnek. A fiatalabb koroszt�lyokb�l egyre t�bben �rdekl�dnek az orosz nyelv, az orosz kult�ra ir�nt, egyfajta orosz renesz�nsznak lehet�nk a tan�i – �s ennek megteremt�d�tt int�zm�nyes kerete is, hiszen a t�rs�g�nkben el�sz�r �ppen Budapesten, az ELTE-n ny�lt meg – a Russzkij Mir Alap�tv�ny j�volt�b�l – a Ruszisztikai M�dszertani K�zpont �s Kabinet. Ez k�vet�en P�csett is Orosz Kultur�lis K�zpont ny�lt a P�csi Tudom�nyegyetemen. A Magyarorsz�gon �l� oroszok sz�m�t t�bb ezerre becs�lhetj�k, �pp a minap k�rv�nyezte egyik prominens �rdekk�pviseleti szervezet�k, hogy jegyezz�k be az oroszt mint magyarorsz�gi kisebbs�get. A hazai vir�gz� orosz kultur�lis �letet j�l p�ld�zza, hogy sz�mtalan honlap jelenik meg, amely a magyar-orosz kapcsolatokra, az itt �l� oroszokra �s a hazai turisztikai lehet�s�gekre f�kusz�l orosz vagy magyar nyelven. S�t, m�r k�tnyelv� port�l is m�k�dik.

Turizmus

K�zel 12 milli� orosz turista utazott k�lf�ldre 2010-ben, ha csak a t�red�k�t siker�l Magyarorsz�gra cs�b�tani, az m�r �ri�si nyeres�g a hazai gazdas�gnak. Szerencs�re egyre t�bb orosz keresi fel haz�nkat, ahol Budapest, a Balaton �s a gy�gyf�rd�k �lveznek priorit�st. 2010-ben a moszkvai konzul�tus az el�z� �vhez k�pest 20%-kal t�bb v�zumot adott ki. A szentp�terv�ri N�va Utaz�si Iroda adatai szerint a magyarorsz�gi forgalmuk megh�romszoroz�dott 2009-hez k�pest. A kereslet els�dleges c�lpontjai a magyar gy�gyhelyek. Az �szak-Afrik�ban kialakult politikai helyzet miatt az �zleti turizmus ter�let�n is n�tt az �rdekl�d�s Magyarorsz�g ir�nt. Ezzel p�rhuzamosan egyre t�bb orosz v�s�rol magyarorsz�gi ingatlant, 2010-ben p�ld�ul a nem EU-orsz�gokb�l �rkez� ingatlanv�s�rl�k k�z�tt az oroszok k�pviselt�k a legnagyobb l�tsz�mot. F�k�nt a f�v�rosi nagy �rt�k� villa�p�leteket, �j�p�t�s� penthouse-okat �s a f�rd�v�rosi apartmanokat, csal�di h�zakat v�s�rolj�k. H�v�z szinte m�r orosz turisztikai k�zpontt� v�lik, de Gyula, Hajd�szoboszl� �s B�kf�rd� is vonzza a kelet-eur�pai orsz�g turist�it. Az eg�szs�gturizmus a hazai gazdas�gstrat�gia egyik priorit�sa a gy�gyf�rd�-kult�ra fejleszt�s�vel egyetemben, ez�rt v�rhat�an tov�bb n�vekszik az orosz turist�k aktivit�sa haz�nkban.