Ha az Uni� vel�nk ki ellen�nk?”, gondolhatj�k a r�gi mond�st kicsit aktualiz�lv�n a litv�n korm�nyp�rti politikusok, akik imm�r az Uni�t is felhaszn�ln�k fegyverk�nt az Oroszorsz�ggal szembeni vit�jukban. A t�t: Fizessen-e Oroszorsz�g, precedenst teremtve, k�rt�r�t�st Litv�ni�nak a m�sodik vil�gh�bor� alatt �s ut�n t�rt�nt „megsz�ll�s�rt”?

Ahogy az v�rhat� volt egyik f�l sem hajlik a kompromisszumos megold�s fel�, a Litv�nia �s Oroszorsz�g k�z�tt m�r j� ideje tart� k�rt�r�t�si vit�ban. A litv�n �llam hossz� id� �ta pr�b�lja sikertelen�l el�rni, hogy Moszkva k�rp�tl�st fizessen az orsz�g 1940-t�l (1941-1944 k�z�tt a n�ci N�metorsz�g ir�ny�t�sa alatt volt) 1990-ig tart� megsz�ll�s�rt. Oroszorsz�g ezzel szemben hallani sem akar k�rp�tl�sr�l mi t�bb, semmilyen „megsz�ll�sr�l sem tud”. Az orosz k�zgondolkod�s szerint ugyanis a v�r�s hadsereg jogosan vonult be az orsz�gba.

A napokban a Litv�n R�di�nak adott interj�j�ban Andrius Kubilius litv�n minisztereln�k felvetette annak a lehet�s�g�t, hogy Br�sszelhez fog folyamodni seg�ts�g�rt a t�rgyal�sok el�mozd�t�sa �rdekben. Hiszen eddig az orosz illet�kesek m�g megbesz�l�seket sem voltak hajland�ak folytatni a litv�n f�llel. Kubilius szerint a litv�n-orosz p�rbesz�d uni�s szintre t�rt�n� emel�se nem csak orsz�g�nak, hanem az eg�sz eur�pai k�z�ss�gnek is haszn�ra v�lna. „(...) Egy ilyen p�rbesz�d megkezd�se biztosan t�bb, mint egy �vet fog ig�nybe venni, hiszen ez egy teszt, mely meg fogja mutatni mennyire v�lt demokratikus eur�pai orsz�gg� Oroszorsz�g.” - nyilatkozta a r�di�nak Kubilius.

Term�szetesen k�rd�s, mennyire mutatkozik majd hajland�ak az uni�s vezet�s arra, hogy konfront�l�djon egy ilyen �gyben Moszkv�val, mellyel am�gy sem mindig felh�tlen a viszony.

Mindenesetre az �gy „feljebb passzol�s�val” Kubilius �s p�rtja csak nyerhetnek az okt�beri v�laszt�sok el�tt, hiszen felm�r�sek szerint a lakoss�g t�bbs�ge t�mogatja kezdem�nyez�s�t, valamint annak kudarca eset�n imm�r nyugodtan h�r�thatja a felel�ss�get Br�sszelre.