N�h�ny nappal azut�n, hogy a nemzetk�zi hitelez� trojka megkezdte ciprusi misszi�j�t, az orsz�g eln�ke cs�t�rt�k�n meger�s�tette, hogy az Eur�pai Uni� mellett Oroszorsz�gt�l is tov�bbi p�nz�gyi seg�ts�get rem�l hitelek form�j�ban. „Rem�lem, hogy pozit�v v�laszt kapunk (Moszkv�t�l) a k�relm�nkre” – k�z�lte br�sszeli tud�s�t�knak nyilatkozva Nicosi�ban Demetriosz Krisztofiasz.

Az Eur�pai Uni� egyed�li kommunista p�rti vezet�je elismerte, hogy az Eur�pai Tan�csban, koll�g�i el�tt is magyar�zkodnia kellett, mi�rt fordul az oroszokkal k�zeli kapcsolatokat �pol� orsz�g Moszkv�hoz. „A mai Oroszorsz�gnak semmi k�ze a tegnap, vagy a tegnapel�tt Szovjetuni�j�hoz” – �rvelt �js�g�r�k el�tt az �llamf�, hozz�t�ve, koll�g�inak is feltette a k�rd�st, hogy �k mit tenn�nek a hely�ben.

A ciprusi bankrendszer els�sorban nagyfok�, �sszesen 23 milli�rd eur�ra becs�lt g�r�g kitetts�ge miatt ker�lt vesz�lyz�n�ba, �s helyzet�n tov�bb rontott az a meg�llapod�s, amelynek �rtelm�ben a mag�nhitelez�k le�rt�k a g�r�g ad�ss�g egy r�sz�t. A ciprusi bankok �ll�t�lag 3 milli�rd eur�t buktak az „�gyleten”.

B�r a nemzetk�zi trojka szak�rt�i p�nteken utaznak csak el Nicosi�b�l, sokan tudni v�lik, hogy az orsz�gnak k�r�lbel�l 10 milli�rd eur� k�lcs�nre lesz sz�ks�ge bankrendszer�nek stabiliz�l�s�ra, ami az �ves GDP t�bb mint 50 sz�zal�ka. Krisztofiasz eln�k ennek ellen�re nem l�tja ok�t, orsz�ga mi�rt ne tudn� rendben visszafizetni a hiteleket. Az erre vonatkoz� aggodalmakat ugyanis szerinte sem az �llamh�ztart�s hi�ny�nak, sem a 70 sz�zal�k k�r�l �llamad�ss�g m�rt�ke nem indokolja. �gy v�lte, hogy mint a hi�ny, mint az �llamad�ss�g kezelhet�.

A ciprusi eln�k azt ugyan nem �rulta el, hogy milyen �sszeg� hitelre sz�m�t a valuta�vezet �lland� ment�alapj�t�l, az Eur�pai Stabilit�si Mechanizmust�l (ESM), illetve Moszkv�t�l, k�rd�sre v�laszolva meger�s�tette, hogy a legsz�vesebben a kett�t �tv�zn�. A szigetorsz�g, ahol rendk�v�l akt�v az orosz t�ke �s ahol becsl�sek szerint az elm�lt �vek sor�n k�r�lbel�l 50 ezer oroszajk� telepedett le, tavaly m�r egy �zben 2,5 milli�rd eur�s k�lcs�nt kapott Moszkv�t�l. Krisztofiasz szerint a v�leked�sekkel ellent�tben az oroszok a kedvez� kamatokon t�l semmit nem k�rtek cser�be, �s a seg�ts�gny�jt�s a k�t orsz�g k�z�tti bar�ti kapcsolatok kifejez�d�se.

A ciprusi �llamf� arra sz�m�t, hogy Moszkv�t�l kedvez�bb felt�telek mellett juthatnak hitelhez, mint az EU, az EKB �s az IMF alkotta nemzetk�zi trojk�t�l.

Krisztofiasz �gy v�lte, hogy a ciprusi EU-eln�ks�g bojkott�l�s�val T�r�korsz�g �nmag�t szigeteli el �s z a fajta hozz��ll�s bumer�ngk�nt �t vissza r�, ahogy szerinte azt a h�ten tartott EP-vita is tan�s�totta. Az 1974 �ta kett�osztott szigetorsz�g eln�ke ugyanakkor rendk�v�l pesszimista az �jraegyes�t�si t�rgyal�sok siker�t illet�en, amelyek szavai szerint val�j�ban sz�netelnek, ami�rt Ankar�ra �s a jelenlegi �szak-ciprusi vezet�sre h�r�totta a felel�ss�get. �gy v�lekedett, hogy T�r�korsz�g gyarmatos�t� politik�t folytat a sziget �szaki r�sz�n �s az �szak-ciprusi t�r�k vezet�s visszat�rt a k�t f�ggetlen �llamb�l �ll� konf�der�ci� elv�hez, szemben azzal a f�der�ci�s modellel, amir�l az el�z� vezet�ssel elviekben meg�llapodtak.