Az Ir�nban m�lt h�ten lezuhant lopakod� CIA-dr�n feladata az ir�ni nukle�ris l�tes�tm�nyek felt�rk�pez�se volt, egy intenz�v megfigyel�si program keret�ben - k�z�lte cs�t�rt�k�n a The New York Times k�lf�ldi hivatalos szem�lyekre �s amerikai szak�rt�kre hivatkozva, akiket t�j�koztattak a programr�l.

Ir�nnak az afganiszt�ni b�zisokr�l kiindul�, nagy magass�gb�l t�rt�n� megfigyel�se az egyik legtitkosabb h�rszerz�si m�velet, amelyr�l amerikai tiszts�gvisel�k nem k�v�nnak nyilatkozni. Az SR-170-es, Sentinel t�pus� pil�ta n�lk�li rep�l�g�p lezuhan�sa azonban - amely hivatalos ir�ni forr�sok szerint az afg�n hat�rt�l t�bb mint 225 kilom�terre t�rt�nt - leleplezte a programot.

A Lockheed Martin �ltal gy�rtott, denev�rsz�rny� dr�n, amelyet el�sz�r 2009-ben az afganiszt�ni Kandah�r rep�l�ter�n �szleltek, az Ir�n ellen folytatott, egyre agressz�vebb h�rszerz�si program r�sze, �ll�tott�k a lapnak volt �s hivatalban l�v� tiszts�gvisel�k. A m�velet aktualit�s�t al�t�masztotta az az Izraelben kibontakozott nyilv�nos vita arr�l, hogy vajon nem elk�sett-e m�r katonai csap�ssal lelass�tani Ir�nnak a nukle�ris fegyver kifejleszt�s�re tett er�fesz�t�seit.

Tom Donilon, Barack Obama eln�k nemzetbiztons�gi tan�csad�ja novemberben a Brookings Int�zetben kijelentette: Washington "elt�k�lten munk�lkodik" azon, hogy felder�tsen �s leleplezzen minden �j, nukle�ris vonatkoz�s� ir�ni er�fesz�t�st, s hogy azokat nemzetk�zi ellen�rz�s al� k�nyszer�tse. 

Az ir�niak szerint a dr�nt K�smar v�ros k�zel�ben tal�lt�k meg. Az egyik teher�ni verzi� szerint a g�pet lel�tt�k, egy m�sik szerint az ir�ni hadsereg felt�rte annak ir�ny�t�rendszer�t. Az Afganiszt�nban harcol� nemzetk�zi katonai koal�ci� vas�rnap arr�l sz�molt be, hogy Ir�n val�sz�n�leg arra a "fegyvertelen felder�t� rep�l�g�pre" bukkant r�, amelynek egy Nyugat-Afganiszt�n feletti k�ldet�s sor�n nyoma veszett. Amerikai forr�sok szerint a dr�n m�szaki hiba miatt zuhant le.

Az RQ-170-es dr�noknak kulcsszerep�k volt Oszama bin Laden pakiszt�ni rejtekhely�nek felder�t�s�ben. A The New York Times szerint nem kiz�rt, hogy Ir�n m�s orsz�gokkal, �gy Oroszorsz�ggal �s K�n�val is meg fogja osztani a birtok�ba jutott, fejlett haditechnik�t. Szak�rt�i v�lem�ny szerint a g�p leg�rt�kesebb r�sze a kifinomult �rz�kel� rendszer.

Amerikai tiszts�gvisel�k szerint felmer�lt az az elk�pzel�s, hogy visszaszerezz�k, vagy megsemmis�ts�k a dr�nt, de err�l az akci� kock�zata miatt v�g�l lemondtak.