A mai Moszkva ter�let�n m�r a neolitikumban is �ltek, az els� telep�l�sek mintegy h�romezer �vvel ezel�tt jelentek meg itt. I. sz. az els� �vezred m�sodik fel�ben szl�v t�rzsek foglalt�k el a ter�letet. A v�rost n�v szerint 1147-ben eml�tik el�sz�r, 1156-banJurij Dolgorukij fejedelem c�l�p�kkel �s vizes�rokkal vette k�r�l. 1237-38-ban a tat�rok f�ldig rombolt�k. Ezut�n �jra fel�p�lt, �s egy f�ggetlen fejedelems�g f�v�rosa lett.

1300-ban Moszkva fejedelme Danyiil Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A v�ros gyorsan n�tt, k�sz�nhet�en annak az el�nynek, hogy k�zel fek�dt a Volga foly�hoz. 1304-ben Danyiil fia, az Arany Horda t�mogat�s�val uralkod� Jurij Danyiilovics, valamint �ccse �s ut�da, I. Iv�n (Kalita) gy�ztes h�bor�inak k�sz�nhet�en b�v�tett�k a Moszkv�hoz tartoz� ter�leteket. 1480-ban III. Iv�nnak siker�lt megszabadulnia a tat�r befoly�st�l, �s Moszkva egy egyre n�vekv� birodalom f�v�rosa lett.

A k�s�bbi c�rok, p�ld�ul Rettegett Iv�n uralkod�sa alatt a birodalom, b�r n�vekedett, lassan hanyatl�snak indult. 1571-ben a kr�mi tat�rok elfoglalt�k �s fel�gett�k Moszkv�t. 1610 �s 1612 k�z�tt a lengyel-litv�n seregek elfoglalt�k a v�rost, 1612-benNyizsnij Novgorod �s m�s orosz v�rosok n�pe fell�zadt a lengyel h�d�t�k ellen, elfoglalt�k a Kremlt �s meg�lt�k a h�d�t�kat. 1613-ban egy gy�l�sen I. Mih�lyt v�lasztott�k c�rr�. Vele kezdet�t vette a Romanov-dinasztia uralma, ami t�bb, mint h�romsz�z �ven �t tartott.

1703-ban, mikor Nagy P�ter megalap�totta Szentp�terv�rt, Moszkva megsz�nt f�v�ros lenni, �m fejl�d�se nem �llt meg. Mikor I. Nap�leon cs�sz�r seregei 1812-ben Moszkva fel� k�zeledtek, nem messze t�le zajlott a borogyin�i csata. A v�roslak�kszeptember 14-�n ki�r�tett�k �s fel�gett�k a v�rost. Nap�leon sereg�t annyira megviselte a hideg �s az �hs�g, hogy vissza kellett vonulniuk. A v�ros felszabad�t�sa ut�n elkezd�d�tt az �jj��p�t�s, ekkor �p�lt p�ld�ul a Bolsoj �s a Malij Sz�nh�z, a S�ndor-kert �s az els� moszkvai k�rh�z.

1905 janu�rj�ban Alekszandr Adrianovot nevezt�k ki Moszkva els� polg�rmester�v�. Az 1917-es forradalom ut�n Lenin az esetleges idegen megsz�ll�st�l tartva Szentp�terv�r helyett �jra a hat�rt�l t�volabb es� Moszkv�t tette meg f�v�rosnak (1918.m�rcius 5.).Vas�ti csom�pontk�nt Moszkva – Leningr�ddal �s Kijevvel egy�tt – a n�met offenz�va egyik strat�giai c�lpontja volt a m�sodik vil�gh�bor� alatt.

A Szovjetuni� els� �veiben a jobb meg�lhet�s rem�ny�ben sz�mos paraszt v�ndorolt a falvakb�l Moszkv�ba, ahol szakk�pzetlen munkaer�k�nt gy�rakban �s �p�tkez�seken dolgoztak - ez megv�ltoztatta a v�ros addigi polg�ri arculat�t �s Moszkva munk�sv�ross� v�lt.

Az ezredfordul�t k�vet�en, a m�sodik csecsen h�bor� idej�n Moszkva a csecsen terrorist�k c�lpontj�v� v�lt. 2004. febru�r 6-�negy metr��llom�son bomba �lt meg legal�bb 40 embert, 2002 okt�ber�ben pedig a Dubrovka sz�nh�zban elk�vetett mer�nylet k�vetkezt�ben halt meg sz�zn�l is t�bb ember.