1723 tavasz�n I. (Nagy) P�ter c�r rendelete �rtelm�ben az Iszety partj�n kezdt�k el Oroszorsz�g legnagyobb vasfeldolgoz� �zem�nek �p�t�s�t. A telep�l�s sz�let�snapj�nak 1723. november 28-�t tekintik, amikor az els� vasfeldolgoz� �zem megkezdte munk�j�t. A telep�l�st ekkor nevezt�k el Jekatyerinburgnak I. Katalin c�rn� tisztelet�re.

A vasfeldolgoz� �zemnek otthont ad� er�d�tm�ny, kor�nak legfejlettebb eur�pai hadi �p�t�szeti szab�lyai szerint �p�lt. A v�ros eur�pai jellege nemcsak -burgelnevez�s�ben, hanem terveiben is megnyilv�nult. A v�ros az ur�li iparvid�k b�lcs�je. 1725-ben itt alap�tott�k a Jekatyerinburgi P�nzver� �zemet. Itt k�sz�ltek Oroszorsz�g p�nz�rm�i eg�szen az Okt�beri forradalomig.

Az Okt�beri forradalmat k�vet�en II. Mikl�s c�rt �s csal�dj�t Jeketyerinburgban tart�ztatt�k le a bolsevikok �s itt is v�gezt�k ki. Egy legenda szerint a kiv�gz�osztag egyik tagja Nagy Imre volt.[1][2]

1924-ben a v�ros felvette a Szverdlovszk nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tisztelet�re, aki 1917-ben jelent�s szerepet j�tszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a v�rosi duma k�pvisel�i vissza�ll�tott�k eredeti nev�t.

A v�ros r�szben hadiipari k�zpont, ez�rt a szovjet id�kben nem l�togathat�, z�rt v�ros volt. 1979-ben 68 helyi lakos halt megt�d�-eredet� l�pfene-fert�z�sben, mert elromlott egy katonai termel��zem leveg�sz�r� berendez�se. Nyugati szak�rt�k ekkor �rtett�k meg, hogy a v�rosban nagy l�pt�k� biofegyver (anthrax) termel� �zem m�k�dik, a Szovjetuni� teh�t megszegi az �ltala is ratifik�lt Biol�giai- �s toxinfegyver-tilalmi egyezm�nyt (BTWC).