Domborzati viszonyok és élővilág tekintetében a terület rendkívül változatos képet mutat. Nagyobbik részét sűrű fenyőerdőkkel benőtt hegyek alkotják, köztük mélyen bevágódó folyóvölgyekkel, a legmagasabb hegyek felszínét örökhó és gleccserek borítják. Ugyanitt találhatók Szibéria legnagyobb kiterjedésű, gazdag vegetációjú alpesi rétjei, a déli részeken pedig hegyi tundrák, hegyi sztyeppek, sőt félsivatagos területek is.

Az Altaj Arany-hegyei néven a Világörökség részeként nyilvántartott vidék összterülete 1 611 457 ha, (más adat szerint 1,64 millió ha). Három, egymással nem érintkező egységből áll, melyek mindegyike Oroszországban, az Altaj Köztársaság közigazgatási határain belül található.

• Az Altaj természetvédelmi terület (872 000 ha), valamint az északnyugati határán fekvő Tyeleckoje-tó és a tó nyugati partján elterülő védőzóna (93 753 ha) – 51°00' (É), 89°00' (K).
• A Katuny természetvédelmi terület (130 000 ha) és hozzá kapcsolódóan a Beluha hegytömbje a védőzónával (262 800 ha) – 49°30' (É), 86°15' (K).
• Az Ukok nyugalmi övezet (Quiet Zone, Зона покоя) az Ukok-fennsíkon (252 904 ha) – 49°15' (É), 87°30' (K).