Nvnyvilg
Az altaji terlet meghatroz nvnytrsulsa a tajga, a katunyi terletnek azonban csak mintegy 14%-ra terjed ki. F erdalkot fafaja a cirbolya- s a vrsfeny, kisebb mrtkben a szibriai jegenyefeny. A cirbolyafeny a Tyeleckoje-t medencjben mg ma is sszefgg erdsgeket alkot, ahol tbb szz ves pldnyok is lthatk. A t partvidkn gyakran jegenyefenyvel egytt is elfordul, de leginkbb a vegyes cirbolya- s vrsfeny-erdk a jellemzk. A tlevel fajok kz sok helyen, nha mg a tajga mlyn is nhny lombos faj, fknt nyr s rezg nyrfa keveredik. A lucfeny rszben a Csulisman-magasfldn, de jellemzen inkbb a Katunyi-hegysg vlgyeinek lejtin terjedt el, ahol vrsfenyvel, nyrrel s nyrfval egytt erdalkot. A Katuny s mellkfolyinak rterein tbbfle fajbl ll fzesek nnek.
Nagyobb magassgokban az erd ritkulni kezd; elbb csak foltokban, majd teljes egszben nylt fves trsgeknek, – rtnek, sztyeppnek, – mg magasabban hegyi tundrnak adja t helyt. Az alpesi jelleg rteken s a folyvlgyekben sok a dekoratv virgzat nvny, pldul tbb orchideafle (Liparis loeselii, Orchis militaris,Epipogium aphyllum), melyeket felvettek Oroszorszg Vrs Knyvbe. A sztyepp a kt termszetvdelmi terlet viszonylag kisebb rszt foglalja el, de nvnyvilgt igen nagy fajgazdagsg jellemzi: a legklnbzbb pzsitf- s ssflk, vadhagymk, stb. Dli tjakon, a Dzsulu-kul medencjben a gyepek helyett inkbb a szrazsgot s a nagy hmrsklet-ingadozst jl tr trpecserjk, pldul trpenyrek maradnak csak meg (tundrasztyepp).
A fokozottan vdett nvnyek kzl a katunyi terleten honos tz faj szerepel az orszg Vrs Knyvben, kztk az altaji hagyma (Allium altaicum), az alpesi csajkavirg (Oxytropis alpestris), a hegyi rvalnyhaj (Stipa pennata), egy sisakvirgfle (Aconitum) s egy keserffle (Rheum altaicum).
A katunyi termszetvdelmi terleten sszesen mintegy 700 ednyes nvnyfajt tartanak nyilvn, az altaji terleten ktszer ennyit, utbbibl 120 jgkorszakireliktum (maradvny).
|