Növényvilág
Az altaji terület meghatározó növénytársulása a tajga, a katunyi területnek azonban csak mintegy 14%-ára terjed ki. Fő erdőalkotó fafaja a cirbolya- és a vörösfenyő, kisebb mértékben a szibériai jegenyefenyő. A cirbolyafenyő a Tyeleckoje-tó medencéjében még ma is összefüggő erdőségeket alkot, ahol több száz éves példányok is láthatók. A tó partvidékén gyakran jegenyefenyővel együtt is előfordul, de leginkább a vegyes cirbolya- és vörösfenyő-erdők a jellemzők. A tűlevelű fajok közé sok helyen, néha még a tajga mélyén is néhány lombos faj, főként nyír és rezgő nyárfa keveredik. A lucfenyő részben a Csulisman-magasföldön, de jellemzően inkább a Katunyi-hegység völgyeinek lejtőin terjedt el, ahol vörösfenyővel, nyírrel és nyárfával együtt erdőalkotó. A Katuny és mellékfolyóinak árterein többféle fajból álló fűzesek nőnek.
Nagyobb magasságokban az erdő ritkulni kezd; előbb csak foltokban, majd teljes egészében nyílt füves térségeknek, – rétnek, sztyeppnek, – még magasabban hegyi tundrának adja át helyét. Az alpesi jellegű réteken és a folyóvölgyekben sok a dekoratív virágzatú növény, például több orchideaféle (Liparis loeselii, Orchis militaris,Epipogium aphyllum), melyeket felvettek Oroszország Vörös Könyvébe. A sztyepp a két természetvédelmi terület viszonylag kisebb részét foglalja el, de növényvilágát igen nagy fajgazdagság jellemzi: a legkülönbözőbb pázsitfű- és sásfélék, vadhagymák, stb. Déli tájakon, a Dzsulu-kul medencéjében a gyepek helyett inkább a szárazságot és a nagy hőmérséklet-ingadozást jól tűrő törpecserjék, például törpenyírek maradnak csak meg (tundrasztyepp).
A fokozottan védett növények közül a katunyi területen honos tíz faj szerepel az ország Vörös Könyvében, köztük az altaji hagyma (Allium altaicum), az alpesi csajkavirág (Oxytropis alpestris), a hegyi árvalányhaj (Stipa pennata), egy sisakvirágféle (Aconitum) és egy keserűfűféle (Rheum altaicum).
A katunyi természetvédelmi területen összesen mintegy 700 edényes növényfajt tartanak nyilván, az altaji területen kétszer ennyit, utóbbiból 120 jégkorszakireliktum (maradvány).
|