A k�t ter�leten egy�ttv�ve hatvann�l t�bb eml�s �llatfaj �l. A barna medve, a farkas, a r�ka gyakori ragadoz� ezen a vid�ken. A macskaf�l�k k�z�l t�bb�-kev�sb� rendszeresen csak a hi�z fordul el�. A magas hegyek egyik nagyragadoz�ja a fokozottan v�dett h�p�rduc, melyet az oroszorsz�gi V�r�s K�nyvben is nyilv�ntartanak. Rendk�v�l ritk�n mutatkozik, p�ld�nysz�ma csek�ly. A pat�sokat f�k�nt j�vorszarvasok, maralszarvasok (a g�mszarvas egy v�ltozata), �zek k�pviselik, valamint egy viszonylag kistest� �llat, a szib�riai p�zsmaszarvas (Moschus moschiferus), mely k�zepes magass�gokban, a tajga m�ly�n �l. A magashegyek lak�ja a szib�riai k�sz�li kecske. D�len, a Bogojas-foly� k�rny�k�n n�ha el�fordul egy rendk�v�l ritka fajta, az argali (Ovis ammon ammon).

A meny�tf�l�k k�z�tt gyakori a coboly �s a szib�riai g�r�ny; sok a kisragadoz� (pl. rozsom�k, borz, hermelin), f� t�pl�l�kuk a minden�tt jelenl�v� sokf�le r�gcs�l�: pocok, eg�r. A ritk�bb r�gcs�l�k k�z�l a Tyeleckoje-t� k�rny�ki tajg�ban szib�riai rep�l�m�kus (Pteromys volans), erdei lemming, a sz�razabb sztyeppeken sz�rke mormota �s mong�liai v�ltozata, a tarbag�n (Marmota sibirica) fordul el�.

H�ll�k k�z�l minden�tt elterjedt az elevensz�l� gy�k �s a keresztes vipera. A legritk�bb h�ll�f�le az Orsini-vipera (Vipera ursinii), melynek p�ld�nyait eddig mind�ssze n�h�ny alkalommal l�tt�k.

A sz�mtalan kisebb v�zfoly�s �s t� k�zel 20 f�le hala k�z�l legt�bb a p�nzes p�r. Gyakori a lenok-lazac, egy nagyobb test� lazacf�le (Hucho taimen) �s a menyhal is. A Tyeleckoje-t� endemikus halfaja egy kis mar�naf�le (Coregonus).

Az Altaj Term�szetv�delmi Ter�leten 310 mad�rfaj �l (k�z�l�k �tvenn�l t�bbet felvettek az Altaj K�zt�rsas�g V�r�s K�nyv�be), a zordabb �s erd�vel kev�sb� fedett katunyi ter�leten enn�l j�val kevesebb. A tavaszi �s �szi vonul�sok idej�n a g�zl�madarak k�z�l l�that� itt p�ld�ul nagy k�csag �s sz�rke g�m. A Tyeleckoje-t�n�l n�ha el�fordul a kecses flaming�, vonul�skor a t� nagyobb �bleitr�c�k, ludak hangos csapatai sz�llj�k meg.

A ty�kalak�ak itteni endemikus madara az altaj kir�lyfogoly (Tetraogallus altaicus). A tundr�k lak�ja a sarki �s az alpesi h�fajd f�k�nt a Dzsulu-kul t�medenc�ben gyakori. A medence apr� tavain sz�mos vadkacsaf�le �s m�s v�zi sz�rnyas, p�ld�ul sarki b�v�r l�that�, itt f�szkel az �nekes hatty�, a k�zponti t� k�t apr� sziget�n pedig nagy k�r�katon�k �s ez�stsir�lyok vegyes kol�ni�ja figyelhet� meg.

A ragadoz�madarak k�z�l kilenc mad�rfajt tartanak nyilv�n az orsz�g V�r�s K�nyv�ben, k�zt�k a szirti- �s a hal�szsas, a feh�rfark� r�tisas, a v�ndors�lyom, akerecsens�lyom �s a szak�llas saskesely�.