A 636 km hossz� �s 25–79 km sz�les t� a legnagyobb �desviz� t� �zsi�ban (31 494 km²), �s a F�ldlegm�lyebb tava, a leg�jabb exped�ci� tengeralattj�r�i 1680 m�ter m�lyre terveznek lemer�lni (kor�bban 1637 m, ill. 1620 m), azonban egy baleset miatt a legut�bbi mer�l�s csak 1580 m�ter m�lys�gig siker�lt. A t� v�zszintje a tengerszint felett 455 m-rel fekszik, �tlagm�lys�ge 730 m.

A t� neve val�sz�n�leg a burj�t-mongol bajgal sz�b�l sz�rmazik, ami term�szetet jelent.

A kora k�r�lbel�l 25-30 milli� �v, amivel a F�ld egyik leg�regebb tava. A t� a Kelet-afrikai-�rokhoz hasonl�hasad�kv�lgyben (rift), a Bajk�l-�rokban alakult ki. A k�rnyez� vid�k szeizmikusan akt�v: sok h�forr�s tal�lhat� a partvid�ken, illetve a meder alj�n is, �s a f�ldreng�sek sem ritk�k a t� vid�k�n.

A t� feneke 1285 m�terrel a tengerszint alatt tal�lhat�, �s ezzel ez a F�ld legm�lyebb kontinent�lis hasad�ka. A t� �rtartalma 23 000 km³, ami nagyj�b�l megegyezik az �szak-amerikai Nagy-tavak egy�ttes �rtartalm�val, �s 20%-�t adja a F�ld teljes �desv�z-k�szlet�nek. A t� fenek�n 7 kilom�ter m�ly �led�k van.

A tavat v�gig hegyek veszik k�r�l. A t�ban 22 sziget tal�lhat�, k�z�l�k a legnagyobb Olhon, ami 72 km hossz�. Az Olhon szigeten tal�lhat� a mitikus s�m�n szikla mely el�tt Dzsingisz k�n is meghajolt. A Bajk�l sz�v�nek is nevezik ezt a szigetet, ahol a s�m�nok �lnek. A tavat t�bb mint 300 foly� t�pl�lja, k�zt�k a jelent�sebbek:Szelenga, Uda, Barguzin, Fels�-Angara �s a Turka. A t� egyetlen lefoly�sa az Angara.

A t� viz�nek jellegzetess�ge, hogy nagyj�b�l 40 m-ig �tl�tsz�. A vize rendk�v�l j� min�s�g�, magas az oxig�ntartalma, alacsony az �sv�nyianyag-tartalma. A szovjet id�kben pap�rgy�rat �p�tettek a t� partj�ra, melyet napjainkban z�rtak be, �gy m�r nem szennyezi a t� viz�t.

A t� janu�rban befagy, majd m�jusban felenged. Augusztusban a v�z h�m�rs�klete 12 �C, de a partokn�l el�fordul, hogy a 20 �C-ot is el�ri. A sz�l �ltal keltett hull�mok 5 m magasak is lehetnek.