Rszei
A vilgrksgi helyszn 78,5%-a egyetlen sszefgg vdett terletbl, valamint krltte nhny jval kisebb, de nem kevsb rtkes magashegysgi rszbl ll:
-
a Vilgrksg kzponti rszt a Kaukzusi (Kavkazszkij) Termszetvdelmi Terlet (zapovednyik) alkotja, 1979 ta bioszfra-rezervtum (kb. 280 000 ha). Ez Oroszorszg egyik leghresebb s legrgebbi termszetvdelmi terlete. 1882-tl 25 ven t a trsg az orosz nagyhercegek vadszterleteknt lvezett vdelmet. 1906-tl vdettsge megsznt, a helybeli lakossg szabadon hasznlta. Tbbszri prblkozs utn, 1924-ben a Tudomnyos Akadmia tmogatsval termszetvdelmi terlett nyilvntottk. Azta 12 alkalommal vltoztattak hatrain. 1951-ben korbbi terletnek (kb. 300 000 ha) 2/3-t elvettk, az alpesi rteket legelnek hasznltk, az erdkben nhol fakitermelst is folytattak. Ksbb eredeti terletnek nagy rszt visszakapta.
-
a Vilgrksg rsze a bioszfra-rezervtum krl kialaktott 1 km szlessg vdzna egy szakasza (6000 ha)
-
a terlet szaki-szaknyugati hatrval szomszdos hrom magashegysgi termszeti emlk:
-
a Bujnij-hegy (1480 ha), rintetlen fenyerdivel, ahol 300 ves fk is tallhatk
-
a Pseha- s a Psehasha-folyk forrsvidke (5776 ha), valamint
-
a Cic-foly forrsvidke (1913 ha), mindkt vidken kiterjedt bkksk s bkkel elegy sr fenyvesek hzdnak
-
a Bolsoj Thacs Termszeti Park (3700 ha), melyet a szleslevel fafajokbl ll lombhullat erdk vdelmre hoztak ltre 1996-ban.
|