A Putorana domborzatának jellegzetessége a hegyoldalak lépcsőzetes formája (trapp), ami a kemény bazaltlávarétegek, valamint a puhább homokkő- és tufarétegek váltakozásából tevődik össze. A Putorana – a Dekkán-fennsíkkal együtt – a trapp megjelenésének egyik legszebb, klasszikus példája. (A trapp a svéd trappa szóból származik, jelentése 'lépcső'.)

A fennsíkot óidei üledékes kőzetek építik fel. Ezeket a kőzetrétegeket a perm és a triász időszakban a hatalmas méretű vulkanizmus vastag bazaltláva takaróval fedte be. A későbbi, főként a negyedkori szerkezeti mozgások következtében a térség jelentősen kiemelkedett. Az emelkedés hatására a domborzat átalakult, a folyók mélyen bevágódtak, és szabályos, kifelé tartó sugaras völgyhálózat jött létre.

A jégkorszakban a Putorana felszínét a jégtakaró erősen átformálta. A középső részeket, a vízválasztókat a vastag bazaltláva takaró megvédte a lepusztulástól, de a lejtőket a jégárak letarolták, a különböző keménységű kőzetrétegeken hatalmas lépcsőket alakítottak ki.

A fennsík középső területeit borító bazalttakaró az 1500 m-es vastagságot is eléri. A meredek és lecsupaszított hegyoldalakon, ahol a bazaltláva a felszínre bukkan, a lépcsők jól megfigyelhetők. A nyugati, mélyen bevágott részeken akár 25–30 lépcső is látható, mindegyikük egy-egy lávafolyam maradványa.