Trapp
A Putorana domborzatnak jellegzetessge a hegyoldalak lpcszetes formja (trapp), ami a kemny bazaltlvartegek, valamint a puhbb homokk- s tufartegek vltakozsbl tevdik ssze. A Putorana – a Dekkn-fennskkal egytt – a trapp megjelensnek egyik legszebb, klasszikus pldja. (A trapp a svd trappa szbl szrmazik, jelentse 'lpcs'.)
A fennskot idei ledkes kzetek ptik fel. Ezeket a kzetrtegeket a perm s a trisz idszakban a hatalmas mret vulkanizmus vastag bazaltlva takarval fedte be. A ksbbi, fknt a negyedkori szerkezeti mozgsok kvetkeztben a trsg jelentsen kiemelkedett. Az emelkeds hatsra a domborzat talakult, a folyk mlyen bevgdtak, s szablyos, kifel tart sugaras vlgyhlzat jtt ltre.
A jgkorszakban a Putorana felsznt a jgtakar ersen tformlta. A kzps rszeket, a vzvlasztkat a vastag bazaltlva takar megvdte a lepusztulstl, de a lejtket a jgrak letaroltk, a klnbz kemnysg kzetrtegeken hatalmas lpcsket alaktottak ki.
A fennsk kzps terleteit bort bazalttakar az 1500 m-es vastagsgot is elri. A meredek s lecsupasztott hegyoldalakon, ahol a bazaltlva a felsznre bukkan, a lpcsk jl megfigyelhetk. A nyugati, mlyen bevgott rszeken akr 25–30 lpcs is lthat, mindegyikk egy-egy lvafolyam maradvnya.
|