Az elszigetelt hegyvid�k szubarktikus �s arktikus �kol�giai rendszere – tajga, erd�s tundra, tundra, arktikus puszt�k (tundra sztyepp), a hegyi tavak �s -foly�k rendszere – itt v�ltozatlan form�ban maradt fenn. Az �l�vil�g jelleg�t a f�ldrajzi helyzet mellett az �ghajlat �s a domborzat hat�rozza meg, �s j�l �rv�nyes�l a n�v�nyzet f�gg�leges �vezetess�ge.

Az alacsonyabban fekv� ter�letek term�szetes n�v�nytakar�ja a t�level� erd�, a tajga; �szakon az erd�s tundra. A csapad�kos nyugati lejt�k �r�kz�ld feny�f�l�it keletebbre minden�tt felv�ltja �s uralkod�v� v�lik az �n. �szaki- vagy vil�gos-tajga, melynek f� erd�alkot�i a hideget j�l t�r� v�r�sfeny�k: a szib�riai v�r�sfeny� (Larix sibirica) �s a dauriai v�r�sfeny� (Larix gmelinii), ezek gyakran ny�rrel keverednek. A tajga d�len 500–600 m, �szakon csak 300–350 m magass�gig hatol fel, innen vegyes ritkaerd�kbe, hegyi bokros-tundr�ba megy �t. 800–900 m-t�l a hegyi zuzm�s-, illetve mohos-tundr�n m�r csak vir�gtalan n�v�nyek �lnek, a tet�k�n pedig k�ves-tundra az uralkod�.

A zord term�szeti felt�telek (hossz� hideg t�l, hegyes vid�k) ellen�re az eml�s�k fajgazdags�ga meglep�en nagy. A v�dett ter�leten �s k�rnyezet�ben 34 f�le eml�s�llatot jegyeztek fel, 80%-uk ragadoz�, rovarev� �s r�gcs�l�. Itt vonulnak �s telelnek �t a vadon �l� r�nszarvasok hatalmas csord�i. A tajmiri r�nszarvas popul�ci�ja t�bb sz�zezer egyedb�l �ll, csord�ikat a nyomukban j�r�farkasok ritk�tj�k, megakad�lyozva ezzel t�lszaporod�sukat. Az itteni farkasok zs�km�ny�llata egy m�sik ragadoz� is: a hi�z. A Putorana �llatvil�g�nak egyik jellemz�je a ragadoz�k nagy sz�ma, �ltal�nosan elterjedt a barna medve �s a rozsom�k.

Gyakori a hermelin, az alacsonyabb ter�letek erdeiben pedig a j�vorszarvas. Ez a vid�k az egyetlen �l�helye a putoranai havasi- vagy szib�riai juhnak (Ovis nivicola borealis), mely mintegy 15 ezer �vvel ezel�tt szakadt el f� popul�ci�j�t�l �s ma m�r k�l�n alfajt k�pvisel.

A term�szetv�delmi ter�leten k�zel 140 mad�rfajt tartanak nyilv�n. T�bbs�g�k itt is f�szkel, k�zt�k k�t ritka ragadoz�mad�r, a feh�rfark� r�tisas (Haliaetus albicilla) �s az �szaki s�lyom (Falco rusticolus). Az oroszorsz�gi V�r�s K�nyvben szint�n szerepl� kis lilik (Anser erythropus) k�l�n�sen nagy sz�mban tal�lhat� a ter�leten. A rengeteg kisebb-nagyobb t� kit�n� pihen�hely�l szolg�l a sokf�le k�lt�z�mad�r sz�m�ra.

A v�dett ter�let �s v�d�z�n�ja foly�- �s �ll�vizeiben 13 csal�dba tartoz� mintegy 40 f�le halfajt �s -alfajt figyeltek meg; k�zt�k sz�mos m�g kev�ss� ismert end�mikust, a lazacf�l�k k�z�l p�ld�ul:

• Salvelinus taimyricus, Salvelinus boganidae
• Coregonus muksun, Coregonus lavaretus pidschian (szib�riai mar�na)
• Thymallus arcticus (szib�riai vagy sarki p�r)