A Szihote-Aliny hegylánc a Távol-Keleten, Oroszország délkeleti részén. Közigazgatásilag a Tengermelléki és a Habarovszki határterülethez tartozik. Nyugaton az Alsó-Amur és az Usszuri folyóvölgye, keleten a Tatár-szorosés a Japán-tenger határolja. A 200–250 km széles hegylánc a tengerpart vonalát követve 1200 km-en át húzódik északkelet-délnyugati irányban, az Amur torkolatvidékétől csaknem Vlagyivosztok városig. Legmagasabb hegyei északon a Tordoki-Janyi (2077 m, Habarovszki határterület) és az Anyik(1933 m, Tengermelléki határterület), délen az Oblacsnaja (1855 m).

A Szihote-Alinyt jórészt a földtörténeti harmadidőszakban lezajlott hegységképződés alakította ki. Hegyhátak, fennsíkok sorából áll, melyeket mély folyóvölgyek választanak el egymástól. A nyugati lejtők folyói az Usszuri-Amur medencéjéhez tartoznak, a meredekebb keleti hegyoldalakon eredő, rövidebb és sebesebb folyók a tengerbe ömlenek.

A hegység egészére a mérsékelt monszun éghajlat jellemző: hideg, kevéssé csapadékos tél, meleg és csapadékos nyár. A szárazföld belsejéhez közelebbi nyugati részek hidegebbek, míg a keleti lejtőkön a Japán-tenger melegítő légáramlatai érvényesülnek. Éppen a monszun hatására jöttek létre és maradtak fenn az itteni hatalmas őserdők és – különösen a középső vidékeken – a páratlanul gazdag növény- és állatvilág.

Lásd még: Tengermelléki határterület