A szigeten az arktikus tundra az uralkod�, a hegyek als� �s k�z�ps� lejt�in f�ves-zuzm�s, helyenk�nt t�rpecserj�s tundra. Egyes k�z�ps� ter�leteken gyakori az arktikus �s a d�lebbi – erd�s sztyepp vagy sztyepp – reliktum fajok, vir�gos n�v�nyek egy�tt�l�se. A hegycs�csokon ritka moh�s �s zuzm�s foltok tal�lhat�k. A mocsaras s�ks�g t�zegmoh�s, s�ssal ben�tt r�szein t�rpef�zesek fordulnak el�, a talajon sz�tter�l� vagy alig 1 m-re megn�v� f�csk�kkal.

Kis ter�lete ellen�re a szigetet nagy fajgazdags�g jellemzi. Az ed�nyes n�v�nyek k�z�l eddig 417 fajt �s alfajt azonos�tottak, t�bbet, mint az eg�sz kanadaiszigetvil�gban. 25 endemikus n�v�nyfaj �s -alfaj �l itt – az egykori melegebb kl�m�j� Bering-f�ld maradv�nyai – ez t�bb, mint b�rmely m�s arktikus szigeten,Gr�nlandot is ide�rtve.

A jelenlegi n�v�nytakar� k�zel 3%-a endemikus fajokb�l �ll, k�zt�k p�ld�ul egy p�zsitf�f�le (Poa wrangelica) vagy pipacs-f�l�k (Papaver gorodkovii, Papaver lapponicum).

K�l�n�sen a foly�v�lgyekben tal�lnak mened�ket az olyan ritka, pleisztoc�n reliktumfajok, mint egy pimp�-f�le (Potentilla wrangelii), egy f�f�le (Hierochloe vrangelica) vagy az apr� csajkavir�g (Oxytropis uniflora).