A k�t sziget �s a k�rnyez� v�zter�let eg�sz sor ritka �s fokozottan v�dett �llat- �s mad�rfajnak ad otthont.

Az eml�s�k k�z�l �lland� szigetlak� a sarki r�ka �s egy kis r�gcs�l�, a lemming; valamint az 1950-es �vek elej�n betelep�tett r�nszarvas �s az Arktisz igen ritka, legnagyobb pat�s �llata, az 1975-ben Amerik�b�l betelep�tettp�zsmatulok (Ovibos moschatus). �sszel a k�rnyez� j�gt�bl�kr�l csapatostul �rkeznek a vemhes jegesmedv�k, hogy a t�l folyam�n vil�gra hozz�k bocsaikat. M�g a kis Herald-szigeten is mintegy 100 sz�l� barlangjukat sz�molt�k �ssze. A szigeteket a jegesmedv�k legnagyobb sarkvid�ki "sz�l�otthon�nak" nevezik.

Ny�r v�g�n a j�gmentes partokat rozm�rok t�zezrei lepik el, legnagyobb pihen�helyeik a Vrangel-szigeten a d�lnyugati Blosszom-fok, a Herald-szigeten a Dmitrijev-fok. Itt van a csendes-�ce�ni t�rs�g legnagyobb rozm�r-popul�ci�ja. A part menti vizekben sok a f�ka, k�zt�k t�bb ritka faj, p�ld�ul a cs�kos f�ka.

Nyaranta a k�rnyez� vizeken tart�zkodnak a sz�rke b�ln�k (Eschrichtius gibbosus), melyek Kalifornia �s Mexik�partjain�l telelnek, �s a belug�k (Delphinapterus leucas), de gyakran erre vet�dnek m�s b�lnafajok is, k�zt�k a ritka gr�nlandi b�ln�k.

A mad�rvil�g a sarki viszonyokhoz k�pest igen gazdags�g jellemzi. A 169 feljegyzett mad�rfaj szinte mindegyike k�lt�z� mad�r, 62 faj itt is f�szkel. A meredekebb keleti �s nyugati partokon tal�lhat�k a Csukcs-tenger legnagyobb mad�rkol�ni�i, �s ez a leg�szakibb f�szekrak� helye sokf�le k�lt�z� mad�rnak, k�zt�k olyan vesz�lyeztetett fajok�nak is, mint az �szaki kerecsens�lyom �s a v�ndors�lyom. A szigetek �lland� lak�ja az �szaki sarkvid�k ismert ragadoz�ja, a h�bagoly(Bubo scandiaca), melynek f� t�pl�l�ka a lemming.

A term�szetv�delmi ter�let l�tes�t�s�nek egyik f� oka egy fokozottan v�dett vadl�dfaj, az itt f�szkel� sarki l�d (Anser caerulescens) volt. Kedvelt helyei az itteni v�dett foly�v�lgyek, legnagyobb kol�ni�juk ak�r t�bb sz�zezer egyedb�l is �llhat. A sarki vadl�dnak ez az egyetlen jelent�s popul�ci�ja eg�sz �zsi�ban.

A Vrangel-sziget d�li partj�n 3400 �ves neolitikus telep�l�s nyomait fedezt�k fel. A maradv�nyok k�z�tt gyapjas mamut �s t�rpe gyapjas mamut (Mammuthus primigenius vrangeliensis) csontjait, agyarait tal�lt�k. Ezek a mamutok 7000 – 3700 �vvel ezel�tt �ltek a szigeten, azaz kihal�suk kor�bban ismert id�pontj�n�l 6000 �vvel k�s�bb.