Az Oroszorsz�gi F�der�ci� �ghajlat�nak kialakul�s�ra n�h�ny meghat�roz� t�nyez� volt hat�ssal. A hatalmas m�retek, sok ter�letnek a tengert�l val� jelent�s t�vols�ga miatt a kontinent�lis �ghajlat az uralkod�. �szakon szubarktikus �ghajlat a jellemz�. Az orsz�g d�li r�sz�nek hegys�gei megakad�lyozz�k a meleg l�gt�megek be�raml�s�t az Indiai-�ce�n fel�l, a nyugat �s �szak fel� nyitott s�ks�gok kiteszik az orsz�got az arktikus (sarkvid�ki) �s az �ce�ni befoly�soknak. Emiatt az orsz�g nagy r�sz�n csak k�t �vszak k�l�n�l el vil�gosan: a t�l �s a ny�r; a tavasz �s az �sz r�vid ideig tart. A leghidegebb h�nap a janu�r (a tengerparton a febru�r), a legmelegebb �ltal�ban a j�lius.

Oroszorsz�g n�gy �ghajlati �vezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, m�rs�kelt �s szubtropikus; a legkiterjedtebb a m�rs�kelt �vezet. Szubtropikus �ghajlata egy kis ter�letnek van a Fekete-tenger partj�n, Szocsi k�rny�k�n.

T�len a hideg sz�razf�ldi l�gt�megek miatt magas l�gnyom�s� ter�letek alakulnak ki az orsz�g bels� ter�letein; a janu�r k�zepi l�gnyom�s Szib�ria d�li r�sz�n 1040 millibar; ett�l a ter�lett�l nyugatra terjed Oroszorsz�g hat�rai ment�n Kazahszt�nt�l Ukrajn�ig. A magas l�gnyom�s� ter�leteken Oroszorsz�g eur�pai r�sz�n a d�lnyugati szelek domin�lnak, Szib�ria nagy r�sz�n a d�li szelek, a T�vol-Keleten az �szaknyugati szelek uralkodnak. Ny�ron ford�tott a helyzet; a sz�razf�ld belsej�ben a l�gt�megek felmelegszenek, �s az orsz�g �zsiai r�sz�n alacsony l�gnyom�s� ter�letek alakulnak ki, ez�rt a ny�ri sz�lir�ny a t�li ellent�te; Oroszorsz�g eur�pai r�sz�n ny�ron �ltal�ban �szaknyugati szelek f�jnak, Szib�ri�ban �szaki, a T�vol-Keleten d�lkeleti az uralkod� sz�lir�ny.