Novoszibirszk l�tez�se szorosan �sszef�gg a Transzszib�riai vas�tvonal�p�t�s�vel. A vas�tvonal Obot keresztez� h�dj�t �p�t� munk�stelep gyors n�veked�snek indult. A telep�l�st II. Mikl�s c�r koron�z�s�t k�vet�en keresztelt�k el Novonyikolajevszknek, �s 1925-ig ezt a nevet viselte. Az els� pillanatt�l kezdve harcolt v�ross� nyilv�n�t�s��rt �s ezt meglep�en r�vid id�, alig 10 �v alatt el is �rte. 1903-ban kapta meg a v�rosi jogokat.

A v�ros 1917-ig els�sorban kereskedelmi k�zpont, volt jelent�s k�nny�iparral.

Az 1917-es okt�beri oroszorsz�gi forradalmat k�vet�en Novonyikolajevszk abolsevik hatalom k�zpontj�v� v�lik. 1925-ben a szovjethatalom Szib�riak�zigazgat�si k�zpontj�v� tette a v�rost �s �tnevezte Novoszibirszknek. Ekkor kezd�d�tt a v�ros tudom�nyos �let�nek kialak�t�sa. Ebben az �vben alakult meg Novoszibirszkben a Szib�ria tanulm�nyoz�s�t c�lz� tudom�nyos t�rsas�g. Az 1930-as �vekben k�zel egy tucat tudom�nyos int�zet volt m�r a v�rosban. A novoszibirszki neh�zipar is ekkor j�tt l�tre, legnevezetesebb v�llalata az 1931-ben alap�tott Valerij Cskalovr�l elnevezett tervez�int�zet �s rep�l�g�pgy�r.

A t�bbi szib�riai �s k�z�p-�zsiai v�roshoz hasonl�an Novoszibirszk fejl�d�s�ben is a m�sodik vil�gh�bor�ban ide evaku�lt neh�zipari �zemek jelentett�k a nagy �tt�r�st. 1941-ben Novoszibirszkbe 50 �zemet evaku�ltak a Szovjetuni� eur�pai ter�let�r�l. Nagyon jelent�s volt a v�ros hadi termel�se. Jellemz� adat, hogy a h�bor�s �vekben Novoszibirszk 15 797 rep�l�g�pet adott a frontnak.

1957. m�jus 17-�n alap�tott�k meg a Szovjetuni� Tudom�nyos Akad�mi�j�nakszib�riai r�szleg�t. A gyakorlatilag �n�ll� v�ros az Akegyemgorodok nevet kapta. (Новосибирский Академгородок)

1959 a Novoszibirszki �llami Egyetem alap�t�s�nak d�tuma.