A v�ros, mely t�bb mint 200 �ven �t Oroszorsz�g politikai �s kultur�lis k�zpontja volt, ma is leny�g�z�, m�lt�n �rdemelte ki az�szak Velenc�je, illetve az �szaki f�v�ros neveket. A Leningr�di ter�let sz�khelye (a ter�let megtartotta a Leningr�d nevet, m�g maga a v�ros �jra felvette eredeti nev�t), emellett sz�vets�gi jelent�s�g� v�rosk�nt az Oroszorsz�gi F�der�ci� tagja, valamint az �szaknyugati sz�vets�gi k�rzet (федеральный округ) sz�khelye is.

A v�ros ter�lete az alap�t�skor mocsaras, l�pos vid�k volt, �gy szinte az eg�sz r�gi v�rosr�sz c�l�p�kre �p�lt. A sz�ken vett v�ros ter�lete 606 km² (az 1999-ben hozz�csatolt telep�l�sekkel egy�tt 1431 km^2), amelyb�l 10 sz�zal�k v�z. A v�ros ma 42 szigetenfekszik. Eredetileg ezek sz�ma nagyobb volt, de sokat k�z�l�k a csatorn�k mostak el. A N�va torkolata k�r�lbel�l a tengerszinten tal�lhat�, �gy a partjait m�r kor�bban gr�nitk�vekkel er�s�tett�k meg, �gy v�dve a v�rost a v�zt�l. Puskin a k�vetkez�k�ppen fogalmazott: „a v�ros gr�nitba �lt�zik”.

Tipikus �ce�ni �ghajlata van, a ny�ri �tlagh�m�rs�klet 19 �s 22 �C k�z�tt mozog, m�g a t�li �tlag −4 �s −8 �C k�z�tti.

Szentp�terv�r ugyanazon a sz�less�gi k�r�n tal�lhat�, mint Helsinki, Stockholm, Aberdeen �s Oslo (60� �), ez�rt a sz�rk�letm�jusban, j�niusban �s j�liusban eg�sz �jszaka tart, ezt a jelens�get h�vj�k „feh�r �jszak�knak”. A t�li h�napokban viszont a d�li �r�kban sem vil�gosodik ki teljesen.

A N�va r�vid, de ann�l nagyobb v�zhozam� foly�. Legnagyobb sz�less�ge el�ri a 600 m�tert, 74 kilom�teres hossz�b�l 28 kilom�ter esik a v�ros ter�let�re.