A v�rost I. (Nagy) P�ter orosz c�r alap�totta 1703. m�jus 16-�n azzal a c�llal, hogy „ablakot nyisson Eur�p�ra” (Puskin toll�b�l), vagyis az elmaradott, feud�lis Oroszorsz�gfelz�rk�ztat�s�nak c�lj�b�l. Hely�t a nagy �szaki h�bor� (1700-1720) sor�nSv�dorsz�gt�l visszafoglalt Ingermanlandban, a N�va foly� torkolat�ban hat�rozta meg. Nev�t Szent P�ter apostolr�l kapta, aki egyben a v�ros v�d�szentje (patr�nusa) is. Neve �s �r�sm�dja azonban nem orosz, hanem a holland Sint Petersburg imit�ci�ja, oroszos �tirata. (I. P�ter hossz� ideig �lt �s tanult Hollandi�ban)

Mivel az �p�tkez�sek m�g h�bor�s id�ben kezd�dtek, az els� �p�let egy er�d, n�v szerint a P�ter-P�l er�d (Петропавловская крепость) volt, melyet a v�ros egyik f��p�t�sze,Domenico Trezzini tervezett. � tervezte a v�ron bel�l tal�lhat� P�ter-P�l Katedr�list, ahol minden orosz c�rt I. (Nagy) P�tert�l III. S�ndorig megkoron�ztak, illetve ahol az utols� orosz uralkod�, II. Mikl�s �s csal�dj�nak hamvai nyugszanak. Nem titkoltan Velence �sAmszterdam mint�j�ra k�v�nta fel�p�ttetni v�ros�t a c�r, sok bels� kan�lissal, haj�zhat� csatorn�val (v�zi utc�kkal) mely egy egyedi, �j, szinte csak itt fellelhet� �p�t�szeti st�lust, az �gynevezett p�teri barokkot h�vta �letre. A munk�sok �s jobb�gyok kem�ny munkafelt�telek mellett t�rt�n� foglalkoztat�sa jellemz� von�s volt, mely sor�n egyes becsl�sek szerint ak�r 30 000-en is �let�ket veszthett�k. Az els� lak�h�zat Cornelius Cruys, az orosz hadiflotta holland sz�rmaz�s� f�parancsnoka v�s�rolta meg, �gy � lett Szentp�terv�r els� lak�ja. A tudatos v�ros�p�t�snek k�sz�nhet�en (l�v�n a hely�n el�tte csup�n egy mocs�r volt) az eg�sz egyetlen �p�t�szeti remekm�nek sz�m�t, sz�les, egyenes sug�rutakkal, kellemes nagy parkokkal �s rengeteg f�ny�z� palot�val, ez�rt kapta harmadik becenev�t: „A palot�k v�rosa”. A legh�resebb ezek k�z�l a T�li Palota. A hidak d�nt� t�bbs�ge felnyithat�, manaps�g l�tv�nyoss�gk�nt egy speci�lis id�beoszt�s szerint m�just�l okt�ber v�g�ig az �sszeset felnyitj�k (�ltal�ban) hajnali 2 �s 4:30 k�z�tt.

A „vil�g legmesters�gesebb v�rosa” – ahogy Dosztojevszkij jellemezte – 1712-ben lett a birodalom f�v�rosa, Moszkv�t felv�ltva. Ezt a poz�ci�t eg�szen a bolsevik forradalomgy�zelm�ig birtokolta, mely ut�n, 1917-ben ism�t Moszkva lett a f�v�ros. P�r �vvel kor�bban, II. Mikl�s, Oroszorsz�g utols� c�rja a t�ls�gosan n�metes hangz�ssal b�r� Szankt-Petyerburg (Санкт-Петербург) nevet oroszos�totta, �s a v�rost 1914. augusztus 31-�n �jrakeresztelte, a Petrograd(Петроград / P�terv�r) nevet adva neki. Ezt k�vet�en 1924. janu�r 27-�n, Lenin tisztelet�re (aki h�rom nappal kor�bban, janu�r 24-�n hunyt el) ism�t nevet v�ltoztatott a v�ros �s eg�szen a Szovjetuni� felboml�s�ig (1991) Leningr�d n�ven szerepelt a vil�g t�rk�pein. 1941. j�lius 8-�n Hitler bejelentette, hogy Moszkv�t �s Leningr�dot teljesen meg akarja semmis�teni. Szeptember 8-�n a n�met csapatok el�rt�k a N�v�t �s megkezd�d�tt Leningr�d k�zvetlen ostroma. A blok�d alatt l�v� k�r�lz�rt v�rost ezut�n m�r csak egy 200 km hossz� �tvonalon. a Ladoga-tavon kereszt�l lehetett megk�zel�teni. Hitler ki akarta �heztetni az orosz c�rok f�v�ros�t. Az orosz hadseregnek csak 1943. janu�r 18-�n siker�lt a leningr�di blok�d �tt�r�se.

1991. szeptember 6-�n n�pszavaz�s d�nt�tt a visszakeresztel�s�r�l Szankt-Petyerburgra. (Ezzel egyetemben 39 utca, 6 h�d �s 6 k�zpark is �j nevet kapott.)