Szentp�terv�r �ri�si k�zleked�si csom�pontt� v�lt, hiszen a tengeri, a belv�zi haj�z�s �svas�t is itt tal�lkozik. Az itt tal�lhat� haj�kik�t� Oroszorsz�g legjelent�sebb kik�t�je (�ruforgalom 2007-ben: 59,6 milli� tonna). A fontos kereskedelmi �tvonalak Stockholmot,Helsinkit, Kielt, L�becket �s a Keleti-tenger t�bbi kik�t�it �rintik. A kik�t� tov�bbi fejl�d�se azonban akad�lyozott a folyamatosan fejl�d� �t- �s vas�th�l�zat miatt.

A N�v�n �s csatorn�in kereszt�l kit�n� az �sszek�ttet�s a Ladoga-t�hoz, a Volg�hoz �s aFeh�r-tengerhez. A ny�lt vizek el�r�s�hez a nyithat� hidakat �jszak�nk�nt felemelik.

Mint a t�bbi nagyv�ros, Szentp�terv�r is folyamatosan k�zd a n�vekv� forgalommal. Az els� orosz vonat Szentp�t�rv�rr�l Carszkoje Szel�ba ment, �s �sszek�t�tte vele a f�v�rost. Az els� vil�gh�bor� el�tt a Nord-Expressz k�zvetlen�l P�terv�rr�l P�rizsba tartott. Ma m�r k�zvetlen j�ratok mennekMurmanszkba, Helsinkibe (a Ladoga-p�lyaudvarr�l), Kirovba, Moszkv�ba (a Moszkvai p�lyaudvarr�l), Kalinyingr�dba, Minszkbe,Berlinbe, Budapestre �s Z�gr�bba (a Vityebszkij p�lyaudvarr�l).

Szentp�terv�r 12 aut�p�ly�val rendelkezik: 2006. szeptember 7-�n adt�k �t a k�rgy�r� egy �jabb szakasz�t a forgalomnak. A meg�p�tett aut�p�lya az eddig v�roson �tmen�, Finnorsz�gb�l �rkez� tranzitforgalmat kb. 50 ezer aut�/nap ar�nnyal enyh�tette, mik�zben az utaz�si id� is harmad�ra cs�kkent. Az �j aut�p�lya egyik legjellemz�bb ismertet�jegye a f�gg�h�d, ami el�g magas: �gy az egyed�li N�va-h�d Szentp�terv�ron, amit a haj�forgalom miatt est�nk�nt nem kell felnyitni. A tervezett nyolcs�vos aut�p�lya csak 25 kilom�teren �p�lt fel, ezen a szakaszon k�v�l az aut�p�lya 4 s�vos. 2010-re a k�rgy�r�nek P�terv�r nyugati oldal�n is el kell k�sz�lnie. Az akkor 115 kilom�terre b�v�l� h�l�zat az 1979 �ta tart� �p�tkez�sek ut�n v�gre elk�sz�l. A k�rgy�r�t Szentp�terv�r „KAD”-nak nevezi. Ennek kieg�sz�t�sek�pen tervezi az �szak-d�li „SSD”-aut�p�ly�t: ez k�tn� �ssze a p�terv�ri kik�t�t �s k�rgy�r�t.

12 kilom�terre d�lre a belv�rost�l fekszik a Pulkovo rep�l�t�r k�t termin�lj�val: az egyikr�l a belf�ldi g�pek, a m�sikr�l a k�lf�ldi g�pek indulnak. Innen ind�tja j�ratait a Rosszija l�git�rsas�g, amely az egykori Pulkovo Airline-b�l fejl�d�tt ki. Sz�mos k�lf�ldi l�giv�llalalat startol innen, p�ld�ul a n�metek: Air Berlin, Germanwings �s Lufthansa. K�zvetlen j�ratok m�k�dnek P�terv�r �sBerlin, Frankfurt am Main, K�ln/Bonn, M�nchen, M�nster �s B�cs k�z�tt. A Rosszija l�git�rsas�g j�ratai D�sseldorfba,Hamburgba, Hannoverbe �s Z�richbe mennek.

A v�ros �t metr�vonala k�z�l az els�t 1955-ben nyitott�k meg. A k�lv�rosokat is el�r� metr�h�l�zatot j�l szervezett busz-, trolibusz- �s villamosk�zeleked�s eg�sz�ti ki. A v�ros 2007-ben 30-35 f�s �j buszokat v�s�rolt, hogy tov�bb jav�tsa az �szaki f�v�ros t�megk�zleked�s�t. A taxit helyettes�t�, bevett gyakorlat a v�rosi stoppol�s, ami j� lehet�s�get ad az olcs� utaz�sra �s az alkalmi taxisok kereset�nek kieg�sz�t�s�re.