K�z�pkori fejedelmek sz�khelye

A v�rost II. Jurij orosz nagyfejedelem alap�totta 1221-ben, fejedelems�ge k�t legfontosabb foly�ja, a Volga �s az Oka �sszefoly�s�n�l. A v�ros neve sz� szerint "Als� �jv�ros", megk�l�nb�ztetend� a r�gebbi Novgorodt�l. A v�ros kiemelked�en fontos hat�rv�delmi er�ss�g volt, er�dj�t a k�t foly� term�szetes v�r�rokk�nt v�dte.

Moszkva �s Tver mellett Nyizsnyij Novgorod is azon �j alap�t�s� v�rosok sor�ba tartozott, amelyek jelent�ktelens�g�k miatt elker�lt�k az oroszorsz�gi mongol inv�zi� puszt�t�sait, majd a "tat�r iga" alatt fontos orosz politikai k�zpontt� n�tt�k ki magukat. Fontoss�ga tov�bb n�tt, amikor a hatalmas szuzdali fejedelems�g sz�khelye Gorogyecb�l ide k�lt�z�tt 1350-ben. Dmitrij Konsztantyinovicsnagyfejedelem (1323–1383) sz�khely�t Moszkv�val fel�r� riv�lis k�zpontt� sz�nd�kozott fejleszteni. K�b�l fellegv�rat �s sz�mos templomot �p�ttetett, t�rt�n�szeket patron�lt. A v�ros 1341-t�l 50 �ven �t az �n�ll� Nyizsnyij Novgorod-i fejedelems�g sz�khelye volt. 1377-ben az Arany Horda seregei fel�gett�k.

A moszkvai �llam r�sze

1392-ben az addig �n�ll� fejedelems�get I. Vaszilij a moszkvai nagyfejedelems�ghez csatolta. 1408-ban a v�rost Jedigej k�n csapatai puszt�tott�k. A Kaz�nyi K�ns�g elleni v�dekez�s�l a moszkvai �llam �j er�d�tm�nyt emeltetett: a ma is l�that� Kreml t�gl�b�l k�sz�lt falait �s b�sty�it 1509-ben kezdt�k �p�teni.Kaz�ny, majd Asztrah�n elfoglal�sa ut�n a Kreml had�szati jelent�s�g�t elvesztette, de maga a v�ros a Kelettel val� orosz kereskedelem k�zpontja lett, a 17. sz�zadbanitt �ll�tott�k �ssze a haj�karav�nokat �s toboroztak hozz�juk leg�nys�get. 1714-ben korm�nyz�s�gi sz�khely, majd a 18. sz�zad v�g�re az eg�sz r�gi� k�zpontja. Ekkor alakult az els� n�gy-oszt�lyos n�piskola, az els� nyilv�nos sz�nh�z, a k�zk�rh�z, a korm�nyz�s�gi nyomda.

1817-ben az orsz�gos h�r� makarjevkai v�s�rt ide, a v�ros mell�, az Oka t�ls� partj�ra helyezt�k �t. Ett�l kezdve csaknem egy �vsz�zadon �t Eur�pa egyik legjelent�sebb v�s�rak�nt tartott�k sz�mon. A v�s�r meggyors�totta Nyizsnyij Novgorod �s k�rny�ke fejl�d�s�t, jelent�s v�ros�p�t�si �s v�rosrendez�si munk�k kezd�dtek, �s hamarosan megjelentek az els� ipari l�tes�tm�nyek is.1849-ben a szomsz�dos faluban haj��p�t� �zemet alap�tottak, mely id�vel a v�ros egyik meghat�roz� v�llalat�v� fejl�d�tt. 1847-ben meg�p�lt az els� v�zvezet�k, 1862-ben megnyitott�k a Moszkva – Nyizsnyij Novgorod vas�tvonalat, 1896-ban az itt megrendezett�sszoroszorsz�gi kereskedelmi �s ipari ki�ll�t�s idej�n elindult az els� villamos. Ezen a ki�ll�t�son mutatt�k be t�bbek k�z�ttAlekszandr Popov – vil�g-els� vagy Marconival egyidej�leg feltal�lt – r�di�j�t, valamint az els� orosz automobilt. A ki�ll�t�sra �p�lt meg a v�rosi sz�nh�z, a b�r�s�g, a t�zsde �s t�bb sz�lloda ma is �ll� �p�lete is.

A v�rosban 1917-ben gy�z�tt a szovjet hatalom. 1929-ben a szomsz�dos ipari telep�l�seket a v�roshoz csatolt�k, ker�leteket alak�tottak ki, maga a v�ros pedig – a megsz�n� korm�nyz�s�gok hely�n alakult �j k�zigazgat�si egys�g – a Nyizsnyij Novgorod-i ter�let f�v�rosa lett. Az 1930-as �vekben felgyorsult az ipari fejl�d�s, 1932-ben termelni kezdett a v�ros legnagyobb v�llalata, az aut�gy�r. A k�vetkez� �vben adt�k �t az Oka feletti els� �lland� k�z�ti hidat, majd meg�p�lt a vas�ti h�d a Volg�n.