1942 nyar�n a n�met hadsereg megind�totta a „K�k terv” (Fall Blau) v�grehajt�s�t, melynek c�lja a Kauk�zus olajmez�inek elfoglal�sa illetve a Volga foly� el�r�se (�s ezzel a szovjet Kaszpi-tengeri f� k�zleked�si �tvonal elv�g�sa) volt. A K�k terv f� csap�sir�ny�ban – a Volga foly� fel� – a Wehrmacht legnagyobb t�bori hadserege a 6. hadsereg, a 4. p�nc�loshadsereg egyes r�szei, illetve a sz�vets�ges orsz�gok hader�i vonultak fel (pl. olasz, rom�n, magyar hader�k). A hadm�velet gyorsan haladt el�re, a Don foly� �tl�p�s�t k�vet�en pedig el�rhet� k�zels�gbe ker�lt a Volga foly�. A hadm�velet ezen szakasz�ban m�g csak �rint�legesen eml�tette a Wehrmacht f�parancsnoks�ga Szt�lingr�dot, mint ipari k�zpontot, amelynek elfoglal�sa nem szerepelt az offenz�va c�ljai k�zt (csak a Volga foly� el�r�se volt a c�l). A hadm�veletek gyorsan haladtak, mert a V�r�s Hadsereg tanulva az 1941-es �v katonai katasztr�f�ib�l visszavonta csapatait az azok beker�t�s�re t�rekv� Wehrmacht el�l.

A v�ros – minden bizonnyal neve miatt – egyre fontosabb� v�lt a k�t hadsereg, a k�t dikt�tor k�zdelm�ben. Elfoglal�sa Hitler r�geszm�j�v� v�lt (mint n�met katon�k megjegyezt�k: Hitler Kalinovk��rt nem harcolt volna ennyire), megtart�s��rt Szt�lin mindent megtett volna (a v�rost v�d� seregek �l�re a fanatikus Csujkov t�bornokot nevezte ki, aki arra a k�rd�sre, hogy milyen es�lyt l�t Szt�lingr�d megv�d�s�re azt v�laszolta: „Ha meg kell halnunk, akkor meg fogunk halni!”), noha a v�ros katonai vagy ipari jelent�s�ge 1942 v�g�re jelent�s m�rt�kben cs�kkent (ipari �zemeit folyamatosan bomb�zt�k, a Volg�n val� sz�ll�t�st pedig a foly� el�r�s�vel m�shol is meg lehetett volna akad�lyozni).

A v�rost szeptemberben �rte el az addigra m�r jelent�s vesztes�geket szenved� 6. hadsereg. Szt�lingr�d ostroma a vil�gt�rt�nelem els� komoly v�rosi csat�jak�nt m�terr�l m�terre, h�zr�l h�zra folyt k�zigr�n�tcsat�kkal, �s�kkal, pisztollyal v�vott k�zelharcban. A n�met hadvezet�s nem szokott a sz�k utc�khoz �s romhalmazz� v�lt h�zakhoz, a h�bor� kor�bbi szakaszaiban alkalmazott p�nc�lostaktika kivitelezhetetlen volt (a gyalogharcban bevetett – �s elvesztett – kiv�l�an k�pzett p�nc�los-szem�lyzet pedig �get�en hi�nyzott a csata k�s�bbi szakasz�ban). A szovjet v�d�k mindv�gig k�pesek voltak tartani a Volga partvonal�nak egyre zsugorod� r�sz�t, az ut�np�tl�st sz�ll�t�s�t sem tudt�k a n�metek megakad�lyozni.

1942 november�ben megkezd�d�tt a szovjetek ellent�mad�sa a 6. hadsereg gyeng�n v�dett sz�rnyain a rom�n �s az olasz seregtestek ellen. A rom�n seregek �sszeomlottak, n�h�ny napon bel�l 5 hadoszt�lyukat beker�tett�k, k�ptelenek voltak a t�mad�s feltart�ztat�s�ra, �gy a beker�t�s sikerrel j�rt. Hitler megtiltotta a 6. hadsereg (�s a vele egy�tt beker�tett 4. p�nc�loshadsereg egyes r�szei) sz�m�ra a kit�r�st, �s �g�retet tett a csapatok l�gi �ton val� ell�t�s�ra (amelyre azonban sem elegend� rep�l�g�p, sem elegend� rep�l�t�r nem �llt rendelkez�sre). A 6. hadsereg felment�s�re ind�tott t�mad�st a V�r�s Hadsereg visszaverte, a l�gi ut�np�tl�s pedig el�gtelen volt. Paulus t�bornagy december 23-�n jelezte, hogy csapatai k�ptelenek kitartani a –40 �C-os hidegben.

K�t nappal k�s�bb megindult a szt�lingr�di n�met hely�rs�get els�pr� szovjet t�mad�s. Paulus folyamatosan k�vetelte csapatai felment�s�t. Mindhi�ba. Janu�r v�g�re a n�met ellen�ll�s megt�rt, a katlant k�t r�szre v�gta a V�r�s Hadsereg, a n�met seregtestek pedig megadt�k magukat. A csat�t k�vet�en mintegy 95 000 n�met katona ker�let hadifogs�gba, akiknek d�nt� t�bbs�ge a hadifogolyt�borban (vagy az oda vezet� �ton) �let�t vesztette, a h�bor� v�g�n mintegy 5000-en t�rhettek csak haza N�metorsz�gba.