R�g�szeti leletek szerint mintegy 15 ezer �ve lakott a f�lsziget. Az ekkor �lt vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot folytat� emberek f�ld alatti v�jatokban v�szelt�k �t a zord telet.

A mai mongoloid �slakosok (aleutok, csukcsok, eszkim�k, kamcsad�lok �s korj�kok) el�djei mintegy 10 ezer �ve jelentek meg Kamcsatk�n, �s imm�r a vad�sz�s mellett h�zi�llat (kutya, l�) tart�ssal is foglalkoztak.

A kamcsad�lok a f�lsziget nyugati fel�re k�lt�ztek, ahol letelepedett �letet folytattak. A korj�kok �s a t�bbi eszkim� n�pcsoport az �szaki ter�leteken nom�d �llattart�ssal foglalkozott, valamint barna medve �s tengeri eml�s�k vad�szat�b�l �lt.

Az oroszok a 17. sz�zadban fedezt�k fel a ter�letet. Az 1600-as �vekben Ivan Kamcsatij, Szemjon Gyezsnyov �s Ivan Rubec felfedez�k l�tt�k meg el�sz�r a le�r�suk alapj�n „t�zes f�ldet”, ahol nagy sz�mban lehetett vadat �s halat tal�lni.

1697-ben Vlagyimir Atlaszov, az �szakabbi anadiri ter�letek telepese egy 135 f�s, koz�kokb�l �s jukag�rokb�l �ll� csapatot k�ld�tt a f�lsziget felt�r�s�ra. 1704 �s 1706 k�z�tt k�t er�d�tm�nyt (Nyizsnye- �s Verhnye-Kamcsatszkij) �p�tettek a Kamcsatka foly� v�lgy�ben, amelyek k�s�bb a sz�rmevad�szok fontos cserekereskedelmi �llom�saiv� v�ltak. T�vol uraikt�l a koz�kok elhatalmasodtak az �slakos kamcsad�lok felett. Ez�rt Jakutszkb�l utas�tott�k Atlaszovot a rend helyre�ll�t�s�ra, aki csapat�val �gy�kkal felszerelve a koz�kok ellen vonult, �m 1711-ben az ottani harcokban meg�lt�k.

A helyi koz�kok ekkor �rt�k el a ter�let auton�mi�j�t, mely alapj�n Jakutszknak minim�lis belesz�l�sa lehetett a ter�let �gyeibe, a hatalmat a mintegy 500 f�s koz�k lakoss�g gyakorolta. �k s�r�n �sszet�z�sbe ker�ltek a helyi lakoss�ggal, amely fell�zadt elnyom�suk ellen. A legs�lyosabb l�zad�s 1731-ben t�rt�nt, amikor Nyizsnye-Kamcsatszkij telepet a helyiek let�madt�k �s v�d�it lem�sz�rolt�k. A helyi lakoss�g nagy sz�mban fogyatkozott, l�leksz�muk az eredeti mintegy 20 ezer f�r�l az 1750-es �vekre 8000 f�re cs�kkent.

1740-ben a d�n felfedez�, Vitus Bering a f�lsziget d�li r�sz�n megalap�totta Petropavlovszk-Kamcsatszkijt, �s egyben a vil�g sz�m�ra is ismertt� tette a f�lsziget tudom�nyos �rt�keit. Az elk�vetkez� �vtizedekben az orosz hatalom �szt�n�zte az orosz lakoss�g idek�lt�z�s�t, �gy a 19. sz�zad elej�re m�r mintegy 2500 orosz lakott Kamcsatk�n, mik�zben az �slakoss�g sz�ma mind�ssze 3000 f�re esett vissza.

1854-ben a kr�mi h�bor� keret�ben harcol� francia �s brit csapatok t�madt�k meg Petropavloszkot, teljesen elpuszt�tva azt. K�s�bb a tengeri kik�t� tov�bb vesztett jelent�s�g�b�l, amikor az auton�mi�t megsz�ntetve Kamcsatk�t a Tengermell�ki r�gi�ba sorolt�k, illetve amikor a hadikik�t�t �thelyezt�k Uszty-Amurba. �gy az oroszok hatalm�nak cs�kkent�vel az �slakosok sz�ma 5000 f�re n�vekedett. Alaszka 1867-es elad�s�val tranzitkik�t�i szerepe er�s�d�tt meg, az orosz-amerikai kereskedelem egyik sz�ntere lett.

1905-ben az orosz-jap�n h�bor� sor�n Jap�n elfoglalta Petropavlovszkot �s eg�szen 1922-ig megtartotta a f�lsziget d�li r�sz�t, amikor a V�r�s Hadseregelfoglalta �s a Szovjetuni�hoz csatolta a ter�letet.

A II. vil�gh�bor�ban kev�s hadicselekm�ny t�rt�nt itt, b�r innen indult a Kuril-szigetek felszabad�t�s�ra ir�nyult hadj�rat. A hidegh�bor�ban azonban katonai ter�lett� nyilv�n�tott�k, idek�lt�ztett�k a szovjet tenger�sz flott�t, �s a szovjet hadsereg rak�tak�s�rleteit v�gezt�k itt. Ennek sor�n neh�zf�mekkel �s nukle�ris sug�rz�ssal szennyez�d�tt a ter�let. Oroszok sz�m�ra 1989-ig, k�lf�ldieknek 1990-ig z�rt ter�let volt.

2006 �prilis�ban egy f�ldreng�ssorozat r�zta meg, amely sor�n Richter-sk�la szerint 7,2-es f�ldmozg�st m�rtek. Az anyagi k�r jelent�s, �m er�ss�gben elmaradt egy 1737-es 9,2-es �s egy 1952-es 9,0-s er�ss�g� reng�st�l.