A vil�g�r�ks�gi �vezet �szak-d�li ir�nyban k�zel 400 km hosszan, kelet-nyugati ir�nyban 50-70 km-en �t h�z�dik. �szakkeleti hat�r�n magasodik az Ur�l-hegys�g legmagasabb pontja, a Narodnaja-cs�cs (1895 m). Domborzati viszonyai alapj�n az �vezet k�t r�szre oszthat�: a nyugati, alacsonyabban fekv� r�szre az Ur�l el�hegyeivel; �s a keleti s�vra, amely l�nyeg�ben maga a hegyvid�k.

A nyugati ter�letek mocsaras foly�v�lgyeit, szel�d dombjait, alacsonyabb hegyoldalait s�r� �serd� bor�tja. Ezek Eur�pa legnagyobb, gazdas�gi tev�kenys�gt�l mentes, szinte teljesen �rintetlen �szaki erd�s�gei. Egyar�nt fontos szerepet j�tszanak az �ghajlat alak�t�s�ban �s a talajer�zi� megakad�lyoz�s�ban. Itt van Eur�pa egyik legnagyobb �szaki foly�ja, a Pecsora forr�svid�ke is.

A keleti ter�letek magas hegyein kevesebb az erd�. Ez j�val nehezebben megk�zel�thet�, er�sen tagolt vid�k, hideg r�tekkel �s hegyi tundr�val, kop�r sziklacs�csokkal �s gleccserekkel, tiszta �s hidegviz� tavakkal, gyors sodr�s� foly�kkal (Kozsim, Scsugor), k�l�n�s form�j� geol�giai k�pz�dm�nyekkel. Ut�bbiak k�z�l legismertebbek a Many-Pupuner hegyen �ll� k�kolosszusok.