A vil�g�r�ks�gi helysz�n nem terjed ki a Kauk�zus legmagasabb, legzordabb cs�csaira. Azokt�l nyugatra, a tengerhez viszonylag k�zel fekv�, kb. 300 000 hekt�rnagys�g� ter�let. Legnagyobb kiterjed�se kelet-nyugati ir�nyban 97 km, �szak-d�li ir�nyban 50 km. Mag�ban foglal f�k�nt �led�kes, metamorf k�zetekb�l fel�p�tett hegyvonulatokat, magashegys�gi r�gi�kat, meredek cs�csokat �s sz�lesen elny�l� v�lgyeket.

A hegyl�nc f� vonulat�nak d�li oldala meredeken szakad le a Fekete-tenger ir�ny�ban. Az �szaki oldal kev�sb� meredek, lank�sabb �s fokozatosan megy �t a Kauk�zus el�hegyeibe, melyek k�z�l legnagyobb a Szkalisztij- (Szikl�s-) hegys�g. A vil�g�r�ks�gi ter�let tengerszint feletti magass�ga 250 m �s 3360 m k�z�tt v�ltakozik. Legmagasabb pontjai az Akaragvarta-hegy (3360 m), a Cahvoa (3346 m), a Pszeasho (3256 m) �s a Csugus (3238 m).

A hegys�g v�ltozatos domborzati form�it az egykori gleccserek munk�ja alak�totta, ennek nyomai a sokfel� l�that� mor�n�k, kisebb k�rtavak (tengerszemek), tekn�v�lgyek. Az �szaki r�szek �s a Lagonaki-fenns�k m�szk�b�l fel�p�lt massz�vumainak karsztvid�k�n barlangok, �regek, kutak, karsztv�z t�pl�lta forr�sok, felsz�n alatti tavak �s foly�k sokas�ga alakult ki. A vil�g�r�ks�gi r�szen, a Fist-hegy alatt h�z�dik Oroszorsz�g legnagyobb, 1600 m m�ly �s 15 km hossz� barlangrendszere.