A h�bor�tatlan, erd�s hegyvid�k 81 f�le eml�s�llat term�szetes �l�helye. Gyakran el�fordul� ragadoz�k az aranysak�l, a farkas, a r�ka, a kauk�zusi hi�z, a kauk�zusi vadmacska; a kisebbek k�z�l a meny�t, a kauk�zusi borz, a kauk�zusi hermelin. A kauk�zusi barna medv�k a magas hegyvid�ket kedvelik, csak t�lire h�z�dnak az alacsonyabban fekv� erd�kbe. A pat�sok k�z�l gyakori a zerge, az eur�pai �z, a g�mszarvas, kevesebb a kauk�zusi tur (Capra caucasica) �s az itt m�r vadon �l� eur�pai b�l�ny.

A 384 f�le gerinces k�z�tt sok az endemikus- �s a ritka vagy vesz�lyeztetett faj, ezek 10%-a nemzetk�zi v�detts�g alatt �ll, p�ld�ul a kauk�zusi iszapt�r�b�ka, a nyugat-kauk�zusi gy�k, a kauk�zusi vipera.

A kauk�zusi vagy hegyi b�l�ny az eur�pai b�l�ny egyik alfaja volt, az 1920-as �vekben utols� p�ld�nyai is kihaltak. A helyett�k betelep�tett eur�pai b�l�nyek p�ld�nyai 50 �v alatt j�l alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, �s jelenleg hegyi b�l�nyek a vil�gon csak itt tal�lhat�k. 2002-ben kb. 250 p�ld�nyt sz�moltak �ssze, kevesebbet, mint 15-20 �vvel kor�bban.

A kb. 250 mad�rfaj k�z�tt sok a ritka ragadoz�mad�r: feh�rfark� r�tisas, szirti- �s hal�szsas, fak�-, szak�llas- �s bar�tkesely�,k�gy�sz�lyv.

A Nyugat-Kauk�zus helyi jellegzetess�geket mutat� mad�rfajai t�bbek k�z�tt a kauk�zusi ny�rfajd, a kauk�zusi kir�lyfogoly, ahavasi cs�ka, a hajnalmad�r vagy a kauk�zusi pir�k. Az erd�k lak�ja t�bbek k�z�tt a s�rgarig�, a k�l�n�sen ritka t�r�k csuszka, a r�vidkarm� fakusz �s a t�zesfej� kir�lyka. Az alacsonyan fekv� v�lgyekben n�h�ny f�szkel� fekete g�lyap�rtfigyeltek meg, a legmagasabb r�gi�kban haris, v�r�sbegy, erdei sz�rkebegy f�szkel az alacsony ny�resekben.