A Putorana nagyj�b�l n�gyzet- vagy kerekded alak�, bazaltb�l fel�p�l� fenns�k, melyet m�lyen bev�g�d� foly�v�lgyek szabdaltak fel. Nagyj�b�l az �szaki sarkk�r �s az �. sz. 71� k�z�tt, illetve a k. h. 89� �s 101� k�z�tt helyezkedik el. Ter�lete t�bb mint 250 000 km², legnagyobb kiterjed�se �szak–d�li ir�nyban k�r�lbel�l 650 km. Nyugaton a Jenyiszej v�lgye, �szakkeleten az Anabar-felf�ld, keleten a Kotuj-s�ks�g hat�rolja; �szakon meredeken ereszkedik le a Kelet-szib�riai-alf�ld s�k vid�k�re, d�len viszont fokozatosan lejt �s megy �t a K�z�p-szib�riai-felvid�khez tartoz� Sziverma-felf�ld alacsonyabb t�rsz�neibe.

A fenns�k a Hatanga, a Pjaszina, az Als�-Tunguszka �s k�zvetlen�l a Jenyiszej als� szakasz�nak v�zgy�jt� ter�let�n fekszik. Hegyeinek k�zepes magass�ga 900–1200 m. A hegytet�k laposak, csak ritk�n emelkedik ki bel�l�k egy-egy cs�cs. Legmagasabb pontja, a Kameny (1701 m) �s m�s hegycs�csai – a Szotku-Ioje (1592), a Holokit (1542 m), a Kotuj-hegy (1528 m) – vid�k�n erednek a plato legnagyobb foly�i: a Kotuj, aHeta �s a Kurejka. Innen a v�zv�laszt�k magass�ga minden ir�nyban fokozatosan cs�kken, a v�lgyek sugarasan futnak sz�t. T�bb sz�z m�ter, n�hol 1000–1200 m�ter m�lyek, sok helyen hossz� kanyont alkotnak. A nyugati r�szek er�sebben tagoltak, a s�ks�g fel� meredeken ereszked� �szaki r�szeket azonban alig szabdalj�k v�lgyek, itt t�medenc�k sincsenek.