A Tengermell�k hat term�szetv�delmi ter�lete k�z�l a legnagyobbat, tov�bbi h�rom v�dett k�rzettel egy�tt2001-ben K�z�ps� Szihote-Aliny �sszefoglal� n�ven felvett�k az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra. �sszter�let�k mintegy 1,55 milli� ha.

• Szihote-Aliny Term�szetv�delmi Ter�let (zapovednyik).

1935-ben l�tes�tett�k, eredetileg a cobolyok kipusztul�s�nak meg�ll�t�s�ra. Ter�lete 472 928 ha, ebb�l 401 428 ha a v�dett ter�let (benne 1 km-es s�vban a tengeri v�zter�let), a t�bbi �tk�z�z�na (buffer zone). Legnagyobb r�sze biorezerv�tum is. A Tengermell�k keleti r�sz�n, a Ternyeji, a Krasznoarmejszkij �s aDalnyegorszkij j�r�sban tal�lhat�. Nagyobb r�szt a hegys�g keleti lejt�it �s az itteni hegycs�csokat foglalja mag�ban (legmagasabb pontja 1598 m), d�lkeleten ki�r a tengerig, egy kisebb r�sz a nyugati lejt�kre is �tny�lik.

A ter�let �l�vil�ga rendk�v�l v�ltozatos. B�r az itteni erd�s�geket is tajg�nak nevezik, az �szaki tajga hidegt�r� feny�fajai itt, 700 m magass�gig a melegebb vid�kekre jellemz� lombos erd�k f�ival (t�lgy, gyerty�n, juhar, h�rs, szil, h�rs) keveredve, egyszerre vannak jelen. A magasabb hegyoldalakat luc- �s jegenyefeny�k bor�tj�k, 1300 m f�l�tt az erd�ket hegyi tundra v�ltja fel. Az elt�r� eredet� �szaki �s d�lebbi fajok szokatlan, egy�ttes el�fordul�sa jellemzi az �llatvil�got is. A term�szetv�delmi ter�leten 334 gerinctelen �llat-, 71 eml�s�llat- �s 370 mad�rfaj, k�zt�k t�bb vesz�lyeztetett vagy reliktum-faj �l.

V�dett t�jak t�bbek k�z�tt a tiszafaligetek, a lag�n�k (Blagodatnoje, Golubicsnoje), a szikesek Kolumbe foly� medenc�je) �s szikes tavak (Szoloncovo), valamint a ny�res-t�lgyes ligetek �s r�tek, ahol a pat�s �llatok (�zek, j�vor- �s maralszarvasok, vaddiszn�k) k�l�n�sen nagy sz�mban fordulnak el�. Tov�bbi v�dett �llatok: coboly, rozsom�k, ny�rc, hermelin, nyest, szib�riai leop�rd, hi�z, a barnamedve �s az usszuri vagy himal�jai feketemedve, az amuri vagy usszuri tigris. V�dett madarak t�bbek k�z�tt: cs�sz�rmad�r, siket- �s ny�rfajd, fekete g�lya, t�zok, a jap�n �s a fekete daru, a nagy buk� (Mergus merganser).

• A Gor�l vadrezerv�tum a term�szetv�delmi ter�lettel k�zvetlen�l �rintkez� t�jv�delmi k�rzet (zakaznik). Ter�lete 4750 ha, a Ternyeji j�r�sban, a tengerpart 5 km sz�les s�vj�ban hozt�k l�tre 1976-ban. A gor�l (Nemorhaedus goral) egy ritka hegyikecske-faj, �l�helyei a hegyek f�ves domboldalai, erd�k�zeli �s naps�t�tte sziklap�rk�nyok.

A K�z�ps� Szihote-Aliny m�sik k�t v�dett ter�lete:

• Verhnyebikinszki t�jv�delmi k�rzet (1998 �ta; 746 482 ha).
• Bikin hagyom�nyos term�szethasznos�t�s� ter�let (1992-93 �ta; 407 764 ha) (Territory of Traditional Nature Use "Bikin" – egyel�re csak ideiglenes jelleggel szerepel a Vil�g�r�ks�gi list�n).

Mindkett� a Tengermell�k �szaki, Pozsarszkij j�r�s�ban tal�lhat� �s az Usszuri egyik mell�kfoly�ja, a Bikin k�z�ps�- �s fels� szakasz�nak v�lgy�t foglalja mag�ban. A Bikin-v�lgy a Tengermell�k utols� �sszef�gg� ter�lete, ahol m�g soha nem v�geztek kiterjedt fairt�st, ez�rt m�r csak itt l�that� a 20. sz�zad el�tti �llapot�ban az usszuri tajga. Itt fordulnak el� a legs�r�bben a ritka, vesz�lyeztetett �llatfajok, k�zt�k is kiemelten a vid�k h�res ragadoz�ja, az amuri vagy usszuri tigris.

A Bikin v�lgye egy kisl�leksz�m� n�pcsoport, a tunguz-mandzs�riai nyelvcsal�dhoz tartoz� udeg�k �si lak�helye. Hal�szatb�l �s vad�szatb�l �lnek, hagyom�nyos �letm�djuk a tajg�hoz �s a foly�hoz k�ti �ket. 2005-ben a helyi hat�s�gok kezdem�nyezt�k az �t�p�t�si tilalom felold�s�t �s �gy az ipari c�l� fakitermel�s el�k�sz�t�s�t. K�rnyezetv�d�k szerint ez a t�rekv�s vesz�lyezteti az eddig �rintetlen t�j �l�vil�g�t �s ezzel az �slakos udege n�pcsoport fennmarad�s�t a Bikin-v�lgy v�dett ter�letein.