Az Uvsz N�r-medence, vagy az Uvsz-t� medenc�je (mongol nyelven: Увс Нуур, Uvsz Nuur; tuvai nyelven:Убсу-Нур, Ubszu-Nur) nagy kiterjed�s�, hegys�gek �ltal k�r�lz�rt m�lyed�s D�l-Szib�ria �s K�z�p-�zsia�rintkez�si pontj�n, Mong�lia �s az oroszorsz�gi Tuva K�zt�rsas�g hat�rvid�k�n. Ez K�z�p-�zsia leg�szakibb lefoly�stalan t�medenc�je. Az Uvsz a m�lyed�s egy r�sz�t kit�lt� lefoly�stalan s�st�, Mong�lia legnagyobb �ll�vize. V�zt�kre �s partvid�ke a k�lt�z�madarak r�gi, h�bor�tatlan pihen�helye, v�zgy�jt� ter�let�n k�l�nleges term�szeti �rt�kek sora tal�lhat�.

A t�rs�g �llamilag kialak�tott term�szetv�delmi ter�leteit Uvsz N�r-medence �sszefoglal� n�ven 2003-ban felvett�k az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra. A Vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pez� helysz�n 12 k�l�nb�z�, egym�st�l esetenk�nt igen t�vol fekv� egys�gb�l �ll. Egy r�sz�k a t� k�r�li lapos medenc�ben, m�s r�sz�k a v�zgy�jt� ter�let t�volabbi pontjain tal�lhat�.

Ezek a ter�letek K�z�p-�zsia �szaki r�sz�nek szinte �sszes term�szeti rendszer�t (�kosziszt�m�j�t) k�pviselik. Magashegys�gek �s sztyeppek, szub-alpin r�tek �s szikes puszt�k, hegyi-tundr�k �s mocsaras v�zpartok egy�tt vannak jelen. Ritkas�g, hogy egy viszonylag kis t�rs�gen ilyen sokf�le �s ennyire k�l�nb�z� term�szeti rendszer egym�s mellett forduljon el�: gleccserek, zord tajga egyfel�l, igazi homoksivatag m�sfel�l. Ezek �zsia leg�szakibb sivatagai, illetve legd�lebben fekv� tundr�i.