A medence viszonylagos elszigetelts�ge miatt k�l�n�sen sok az �shonos �llatfaj. A mong�liai v�dett ter�leteken �sszesen 41 eml�s-, a tuvai oldalon 22 ritka helyi eml�sfaj ismeretes, ut�bbiak k�z�l a h�p�rduc (Uncia uncia) �s az erd�s-sztyepp ritka ragadoz�ja, az �zsiai vadkutya (Cuon alpinus Pallas) a vil�g V�r�s K�nyv�ben is szerepel. Ritk�n mutatkozik egy m�sik ragadoz�, a pusztai macska (manul) is. A magashegyek lak�ja a szib�riai k�sz�li kecske.

A hegyes-erd�s-tundr�s r�gi�kban a m�r eml�tett ritka fajok mellett gyakori a farkas, a vaddiszn�, a szib�riai �z, a maral-�s a j�vorszarvas, ritk�n mutatkozik a szib�riai p�zsmaszarvas, sok a kisragadoz�, p�ld�ul rozsom�k, nyuszt.

A medence alacsonyabban fekv� r�sz�nek nagy r�sze sztyepp �s f�lsivatag. Lak�i t�bbek k�z�tt a mongol gazella (dzer) �s a tigrisg�r�ny; a h�ll�k k�z�l t�bbf�le sivatagi gy�k, illetve a keresztes vipera; de f�k�nt r�gcs�l�f�l�k: sz�rke mormota(Marmota baibacina) �s mong�liai v�ltozata, a tarbag�n (Marmota sibirica), �rg�k, ugr�egerek, p�ld�ul a sivatagi ugr�eg�r; valamint a mad�rvil�g sok k�pvisel�je, �gy a mongol pacsirta, a gall�ros t�zok vagy a p�rt�s daru.

A 12 term�szetv�delmi ter�leten �sszesen 359 mad�rfajt sz�moltak �ssze, a mong�liai oldalon 173-at, Tuv�ban 81 ritka vagy vesz�lyeztetett fajt regisztr�ltak. N�h�ny, nemzetk�zileg is fontos itteni mad�rfaj: alt�ji kir�lyfogoly, borzas g�d�ny,k�kcs�r�- �s cifra r�ce, amuri-, k�mzs�s- �s h�daru, feh�rkarm� v�rcse, feh�rfark�- �s szalagos r�tisas, parlagi- �sfekete sas, szak�llas saskesely�. Az Uvsz-t� partjain vadl�dak, vadkacs�k, r�c�k, k�r�katon�k, g�mek, sir�lyok csapatai tany�znak.