Oroszorsz�g felsz�ne nagyon v�ltozatos. Ter�let�nek nagy r�sz�t �ri�si s�ks�gok bor�tj�k. F� t�jegys�gei:

• A Kelet-eur�pai-s�ks�g vagy Orosz-s�ks�g: Oroszorsz�g eur�pai r�sz�n fekszik, d�l fel�l a Kauk�zus, keletr�l az Ur�l v�lasztja el a Nyugat-szib�riai-alf�ldt�l. Csak kev�s helyen �ri el a 300 m�teres magass�got. Mez�gazdas�gilag igen term�keny vid�k, de �sv�nykincs-lel�helyekben is gazdag.
  • �szaknyugati r�sz�n a Kola-f�lszigettel �s Kar�li�val hat�ros. A Kola-f�lsziget geol�giailag a Balti-pajzshoz kapcsol�dik. A j�g lecsiszolta a k�zet�t �s keskeny vonulatokat hozott l�tre. A m�lyed�sekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega �s a Ladoga, melyeket tektonikus s�llyed�s hozott l�tre. Az Onyega-t� �s az Ur�l k�z�tt �ri�si kiterjed�s� s�ks�g fekszik mor�navid�kekkel.
  • �szaki r�sz�n tundravid�kek jellemz�ek, ett�l kiss� d�lebbre m�r erd�s h�ts�gok fekszenek: Szmolenszk–Moszkvai-h�ts�g, Balti-h�ts�g.
  • K�z�ps� �s d�li r�sz�nek nagyobb t�jegys�gei: Voliny-Pod�liai-h�ts�g, Dnyeper menti s�ks�g, K�z�p-orosz-h�ts�g, Volga menti h�ts�g, Oka–Don-s�ks�g.
  • Keleten az Obscsij szirt �s az El�-Ur�l magasabb fekv�s� ter�letei fekszenek.
  • Legd�lebbi ter�lete a Fekete-tengeri-s�ks�g �s a Kaszpi-m�lyf�ld. A m�lyf�ld�n kiterjedt s�s tavak helyezkednek el, mint az Elton-t� vagy a Baszkuncsak-t�.

• Az Ur�l-hegys�g: v�lasztja el Eur�p�t �zsi�t�l, keleti l�b�n�l van a kontinensek hat�ra. A Jeges-tengert�l a Kazah-sztyepp�ig, �szak-d�li ir�nyban 2000 km hosszan magasodik. Sz�less�ge 50–170 km k�z�tt mozog. A hegys�get 300-400 m�teres h�ts�gok tagolj�k. �tlagos magass�ga 600 m�ter k�r�l alakul, legmagasabb hegye az 1894 m�ter magas Narodnaja Gora a hegys�g �szaki r�sz�n. Sok �sv�nykincslel� hellyel rendelkezik. N�gy kisebb t�jegys�gre oszthat�: a Pol�ris-Ur�l, az �szak-Ur�l, a K�z�p-Ur�l vagy �rces-Ur�l �s D�l-Ur�l.

• A Kauk�zus: Oroszorsz�g d�li vid�k�t a Fekete-tengert�l a Kaszpi-tengerig fiatal l�nchegys�g foglalja el, mely k�t nagyobb vonulatb�l �ll: a Nagy-Kauk�zus �s az El�-Kauk�zus vagy Kis-Kauk�zus. Hatalmas kiterjed�s�, Oroszorsz�g legnagyobb ter�let� hegys�ge kb. 440 000 km²-rel. Komplik�lt geol�giai strukt�r�ja van. A Nagy-Kauk�zus ma is gy�r�dik, mozg�s�t vulk�ni tev�kenys�g �s f�ldreng�sek k�vetik. K�zponti r�sz�n kialudt t�zh�ny�k sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszorsz�g legmagasabb pontja (5633 m), a Kazbek(5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma krist�lyos k�zetekb�l �p�l fel, k�ls� vonulatai pedig ink�bb �led�kes k�zetekb�l �llnak. H�rom nagyobb vonulata a Nyugati-Kauk�zus, a Magas-Kauk�zus �s aKeleti-Kauk�zus. A Kauk�zus l�ncai f�leg nyersanyagokat �s k�szenet rejtenek.

• Szib�ria
  • A Nyugat-szib�riai-alf�ld: az Ur�lt�l keleti ir�nyban a Jenyiszej foly�ig h�z�dik, �gy a vil�g legnagyobb s�k alf�ldi vid�ke. �szaki hat�ra a Jeges-tenger, d�l fel� a Kazah-h�ts�gig �s az Altajig terpeszkedik. �szak fel� lejt� ter�let, foly�i majdnem mind az Ob v�zgy�jt� ter�let�hez tartoznak. Tundr�s, tajg�s �s erd�s sztyepp�s, v�ltozatos t�j sok kis t�val. F�t�anyagok �s �rcek lel�helye.
  • A K�z�p-szib�riai-fenns�k a Jenyiszej �s a L�na k�z�tt ter�l el. A L�n�t�l kelet fel� a Kelet-Szib�riai-hegys�g vonulata emelkedik, mely t�bb hegyvonulatb�l �ll a hegyek magass�ga 2300–3200 m k�z�tt v�ltakozik. Tagjai: az Altaj-hegys�g, melynek legmagasabb pontja a Beluha (4506 m), a Kolima-hegys�g, a Cserszki-hegys�g. A Kamcsatka-f�lsziget hegys�ge, mely a Pacifikus-hegys�grendszer tagja, akt�vvulk�njair�l h�res. K�r�lbel�l 160 vulk�nja k�z�l 28 m�k�dik. Legmagasabb a Kljucsevszkaja-szopka 4750 m�terrel, az Avacsinszkaja-szopka (2738 m), a legakt�vabb a Karimszkij-vulk�n.
  • K�z�p- �s Kelet-Szib�ri�t�l d�li ir�nyban tov�bbi hegyvid�kek csatlakoznak kelet fel� �s ny�lnak a Csendes-�ce�nig, ezek: a Szaj�ni-hegys�g, a Jablonovoj-hegys�g �s a Sztanovoj-hegys�g.