Tavai:

Oroszorsz�gban mintegy 200 000 t� van. Legnagyobb tavai: a Bajk�l-t� (31 500 km²) , a Ladoga-t� (18 400 km²) �s az Onyega-t� (9890 km²).

A Kelet-eur�pai-s�ks�g �szaki t�j�n, a Nyugat-szib�riai-alf�ld egyes r�szein �s �szakkelet-Szib�ria ter�let�n hatalmas mocs�rvil�got l�thatunk.

Foly�i:

Leghosszabb foly�i Szib�ri�ban �s a T�vol-Keleten h�z�dnak, a f� foly�k nagys�g szerinti sorrendben: Ob,Amur, L�na, Volga, Jenyiszej. T�bb foly�ja fontos szerepet j�tszik mint v�zi�t vagy energiaforr�s, �gy a Don, aNarva, a Daugava, a Pecsora, a Kub�ny �s a Tyerek.

A Jeges-tenger fel� haladnak:

• Jenyiszej – 5940 km, a legt�bb vizet sz�ll�t� foly�;
• Ob – 3680 km, az Irtissel – 5642 km, �zsia leghosszabb v�zrendszere;
• L�na – 4400 km;
• tov�bb� a Kolima, az Olenyok, az Ingyigirka, a Pecsora �s a Hatanga-Kotuj.

A Kaszpi-tenger fel� haladnak:

• Volga – 3530 km, Eur�pa leghosszabb foly�ja, mell�kfoly�i az Oka �s a K�ma.

A Fekete-tenger ir�ny�ba haladnak:

• a Dnyeper (2285 km), a Don (1970 km)

A Csendes-�ce�nba �mlik:

• Amur – Silka – Onon v�zrendszer – 4400 km

Csatorn�i:

Mesters�ges csatornarendszere, v�zi�t-h�l�zata a Szovjetuni� korszak�ban �p�lt fel, az 1930-as �vekt�l kezd�d�en. Moszkv�t ez�rt 5 tengerr�l is el lehet �rni v�zi �ton. Legfontosabb haj�zhat� csatorn�i:

• Fekete-tenger–Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km)
• Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km)
• Volga-Don-csatorna (1952, 101 km)
• Pecsora-K�ma-csatorna – a Volga v�zhozam�nak n�vel�s�re, a Kaszpi-tenger v�zszintj�nek apad�sa ellen �p�tett�k.